A NISZ adatai szerint 1999-ben a belföldi növényvédőszer-forgalom 2,5 milliárd forinttal, 40,3 milliárd forintra nőtt a megelőző évhez képest. Mennyiségben viszont csökkenés mutatkozott - mintegy 670 tonnával, 3,4 százalékkal kevesebbet értékesítettek az "engedélyes gyártók". A volumen visszaesésének oka a nagy ár- és belvízkárok mellett az, hogy a kalászosok és a cukorrépa termőterülete csökkent, amit a napraforgó és a kukorica vetésterületének számottevő növekedése sem ellensúlyozott.
A hatóanyag-felhasználás is elmaradt az 1998. évitől, körülbelül 8,6 ezer tonna volt. Becsült adatok szerint viszont az egy hektárra jutó mennyiség a tavalyi 1,5 kilogrammról átlagosan 1,7 kilogrammra emelkedett. Az európai országok rangsorában Magyarország még így is csak a középmezőny végén található, hiszen például ugyanez a mutató Hollandiában 5,5, Belgiumban 3,4, Olaszországban pedig 3,3 kilogramm.
Idén az engedélyes gyártók előzetes adatai alapján a felhasználás várhatóan 8-10 százalékkal tovább csökken, elsősorban a mezőgazdasági termelők kedvezőtlen pénzügyi lehetőségei miatt. Ennek következtében a szállítók nemegyszer a betakarításig meghitelezik a növényvédő szerek árát.
A magyar növényvédőszer-felhasználás egyébként alig éri el az 1980-as évek szintjének egyharmadát, igaz, az akkori és a mostani volumen reálisan nem vethető össze, ugyanis ma már jóval hatékonyabb és arányosan drágább anyagokat gyártanak.
A kilencvenes években a hazai gyártású növényvédő szerek forgalma is drasztikusan visszaesett. Az évtized elejéig a felhasználás csaknem 90 százalékban a - részben import hatóanyagokból készült - magyar szerekre épült, ám ezek aránya tavaly már csak 15 százalék körül volt. A szaktitkár szerint az árak az elmúlt két évben alig emelkedtek, még az inflációt sem követték, sőt néhány termék esetében vissza is estek.
A növényvédőszer-ágazat helyzetét nehezítette az is, hogy az 1998. évihez képest az export is csökkent, 9,6 milliárd forintról 9 milliárdra, elsősorban az orosz és ukrán piac kiesése következtében.
Á. A.
**** KERETBEN ****
A NISZ 40,3 milliárd forintjával szemben az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) tavaly mindössze 28,5 milliárd forint forgalmat regisztrált, 3,9 milliárd forinttal, 15,8 százalékkal többet a megelőző évinél. A felhasznált mennyiség az AKII szerint is visszaesett, mintegy 7 százalékkal. A két adat közötti jelentős eltérés abból adódik, hogy míg a NISZ az "engedélyes gyártók", az AKII a kereskedők forgalmát veszi alapul. A már a parlament előtt lévő új növényvédelmi törvényben pontosan meghatározzák az adatszolgáltatók körét, így várhatóan 2001-től már megszűnik az ebből eredő különbség.
A NISZ 40,3 milliárd forintjával szemben az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) tavaly mindössze 28,5 milliárd forint forgalmat regisztrált, 3,9 milliárd forinttal, 15,8 százalékkal többet a megelőző évinél. A felhasznált mennyiség az AKII szerint is visszaesett, mintegy 7 százalékkal. A két adat közötti jelentős eltérés abból adódik, hogy míg a NISZ az "engedélyes gyártók", az AKII a kereskedők forgalmát veszi alapul. A már a parlament előtt lévő új növényvédelmi törvényben pontosan meghatározzák az adatszolgáltatók körét, így várhatóan 2001-től már megszűnik az ebből eredő különbség.