A kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) március végi, a kínálat-visszafogás enyhítéséről határozó bécsi értekezlete óta eltelt alig két hét alatt több mint 3 dollárral esett a nyersolaj világpiaci ára. Ennek következtében a londoni határidős piacon már a 20 dolláros szinthez közelít a Brent nyersolaj fronthónapi jegyzése. Ez a tavalyi ármozgások amplitúdóira emlékezve önmagában nem tűnik drámai változásnak, elgondolkodtatóvá az teszi, hogy az árcsökkenés annak ellenére ment végbe, hogy majd minden, főleg a fogyasztói oldalról érdekelt elemző és szervezet, például a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azt visszhangozta, hogy az OPEC által elhatározott (de facto) napi 1,7 millió hordós kínálatnövelés nem elegendő a leapadt készletek miatt szomjúhozó piac kielégítéséhez. Az IEA ezt a véleményét még máig is fenntartja, sőt szakértői szerint az év utolsó negyedében a kínálati deficit meghaladja majd a napi 2,3 millió hordónyit. (Korábban olyan, az OPEC-nek szánt figyelmeztetések is elhangzottak, hogy a túlságosan magas árak visszaüthetnek, mert csökken majd a benzin iránti kereslet. Nos, az Egyesült Államokban, ahol az utóbbi hetekben égbe szöktek a benzinárak, a statisztikai adatok szerint egyre nő az érdeklődés a benzinfaló terepjárók iránt.)
Míg borúlátóbb piaci megfigyelők szerint a kereslet és kínálat egyensúlyba hozatalához elengedhetetlen, hogy az OPEC tovább növelje a kínálatot, a nigériai Thisday című lap arról faggatta a szervezet főtitkárát, Rilwanu Lukmant, hogy mit tenne a szervezet, ha a bécsi döntésük következtében a nyersolaj ára ismét 15 dollárra esne vissza. Lukman szerint ez szóba sem jöhet, mivel a tagországok arról is döntöttek, hogy ha az ár számukra elfogadhatatlanul alacsonyra süllyedne, akkor nyomban újabb piaci intervencióhoz folyamodnak, azonban hozzátette: nem hiszi, hogy a nyersolaj ára még egyszer ilyen alacsonyra szállna le.
(NAPI)
