Tavaly a hazai biotermelés - annak ellenére, hogy a vetésterület szinte megegyezett a megelőző évi mintegy 32 ezer hektárral - a rendkívül csapadékos időjárás miatt mintegy 30 százalékkal elmaradt a várakozásoktól. Így például a búzatermés, amely az összforgalom 55-60 százalékát adja, csupán 4500 tonna volt.
Az elmúlt évi nehézségek után azonban idén számottevően nőtt az érdeklődés a biovertikum iránt, így a vetésterület az előzetes adatok szerint - nem utolsósorban a tavaly bevezetett támogatási rendszernek köszönhetően - várhatóan megközelíti a 40 ezer hektárt, ám a hároméves átállási időszak miatt az új területeken termelt növényekre a BKE még nem ad ki "bioigazolást".
Úgy tűnik, a tavaly még stagnáló belföldi piac is megélénkül. Ennek jele, hogy a BKE és a CBA kereskedelmi hálózat képviselői tárgyalásokat folytatnak a biotermékek elkülönített, "biopulton" történő forgalmazásáról. Emellett több feldolgozó is érdeklődik a magyar biotermények iránt, amelyeknek így előreláthatóan már több mint 10 százalékát a hazai piac veszi fel, szemben az elmúlt években megszokott 5-8 százalékkal. További növekedés is elképzelhető, viszont a nagyvárosok közelében még alig-alig vannak biogazdaságok, így a hagyományos és a bioélelmiszerek árai közötti különbséget a magas szállítási költségek még inkább szélesítik.
Frühwald Ferenc szerint előreláthatóan maradnak a tavalyi, viszonylag magas árak, ami elsősorban a kedvező exportlehetőségek következménye. Ennek köszönhetően az étkezési biobúzáért idén vélhetően ismét 40-50 százalékkal többet adnak, mint a hagyományosért.
Annak ellenére, hogy egyre nagyobb termelők - Kína, Argentína, Brazília - lépnek a piacra, a globális kereslet stabilnak mondható, annak köszönhetően, hogy a fogyasztás is rendkívül dinamikusan emelkedik. Az Európai Unióban tavaly 12-15 százalékkal, 4,5 milliárd dollárnyira bővült a piac, a tagállamok közül is élen jár Ausztria, ahol a növekedés mértéke elérte a 25 százalékot. Ebből a szempontból az sem elhanyagolható körülmény, hogy a magyar biotermények beltartalmi értéke európai összehasonlításban jónak mondható.
A BKE elnöke szerint egyébként a hazai - jelenleg igen szerény - bioszója-termelést néhány éven belül nagyságrenddel lehetne növelni, mivel a világpiacon a GM-növényekkel szembeni idegenkedés miatt a "tiszta forrásból" származó szójabab rendkívül keresett lett.
Á. A.
