BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Enyhül az amerikai acélprotekcionizmus?

Az acélipart is elérő globalizációs hullám az Egyesült Államokat a legutóbbi időkig gyakorlatilag elkerülte. Noha az ország a világ legnagyobb acélimportőre, az amerikai acélművek csak minimális szerepet játszanak a nemzetközi piacon - olykor acélféltermékeket vásárolnak, ha azokhoz a saját termelési költségeik alatti áron tudnak hozzájutni.

2000. április 6. csütörtök, 00:00

Az utóbbi években "áruba bocsátott" acélművek csak ritkán kerültek egyesült államokbeli cégekhez. Az állami tulajdonú latin-amerikai, európai és kisebb részben ázsiai acélipar privatizációjából az USA acélipari társaságai nem vették ki a részüket (még a szomszédos Mexikó és Kanada acélműveinek nagyobb részét is európai és ázsiai cégek vásárolták fel) - írja a Metal Bulletin. Figyelmüket inkább az ipar szerkezeti átalakítására, valamint belső piacuk - vitatható módszerekkel történő - védelmezésére fordították.
Az utóbbi évek eredményei igazolni látszanak ezt a stratégiát, ám az import mégis egyre nagyobb tért hódít az amerikai piacon. Ez azt mutatja, hogy az amerikai acélipar sem függetlenítheti magát a nemzetközi tendenciáktól, már csak azért sem, mert a felhasználók - az autóipar, a háztartásigép-gyártás - már maguk is "globalizáltak", a világ számos országában működtetnek leányvállalatokat.
Ennek fényében különösen figyelmet érdemlő, hogy a US Steel a vevők, a felhasználók érdekeivel indokolta a kassai Kelet-szlovákiai Vasművek (VSZ) megvásárlását. Ha értékben nem is, de a termelési kapacitást tekintve az évek hosszú sora óta ez volt az USA-beli acélipari társaságok által lebonyolított legnagyobb akvizíció.
Közép- és Kelet-Európa acéliparára az ügylet minden bizonnyal jelentős hatással lesz, hiszen a kilencvenes években lezajlott rendszerváltás óta a térségben kevés befektető akarta vagy tudta a szükséges változtatásokat véghezvinni. Leginkább a privatizált acélipari cégek kifosztása, az alkalmazottak ezreinek elbocsátása és a nyereség repatriálása volt a jellemző gyakorlat. A US Steel esetében valószínűleg nem kell ettől tartani, feltételezhetően megkapta a szlovák kormány beleegyezését a valódi szerkezetátalakításhoz. Amíg azonban az amerikai cég nem ismerteti a VSZ-vel kapcsolatos terveit, aligha oszlathatók el a szlovák acélmű jövőjét illető spekulációk.
A US Steel elnöke a vásárlást fontos stratégiai döntésként értékelte, és kilátásba helyezte, hogy a VSZ-t nagyobb léptékű beruházási programmal alkalmassá teszik az autó-, a háztartásigép-, a csomagolóanyag-gyártásban, az építőiparban, a gépiparban szükséges acélféleségek előállítására, melyek iránt Közép-Európában most dinamikusan növekszik a kereslet.
Az ügylet következményei között nem elhanyagolható jelentőségű, hogy megszűnik a szlovák acéliparral szembeni amerikai dömpingvád alapja. (Az USA acélipari cégei többek között Szlovákiát is támadták az Egyesült Államokba szállított hidegen hengerelt acéltekercsek aránytalanul alacsony ára miatt. A keresetet végül is azzal utasították el, hogy a mélyre süllyedt acélárak az acéliparnak nem okoztak nagyobb kárt az Egyesült Államokban, mint a világ más térségeiben.) Az amerikai acélgyártók hajlamosak arra, hogy az alacsony acélárakat ne a globális acélpiaci ciklus leszálló ágának tulajdonítsa, hanem a belső piaci pozíciói elleni megfontolt támadásnak tekintse. Az elemzők szerint a US Steel közép-európai expanziója ezen az attitűdön feltehetően változtat majd.

Ez is érdekelhet