Idén előreláthatóan csökken a kereslet a vetőmagvak iránt

A Vetőmag Terméktanács előzetes felmérése szerint a vetőmagellátás az idén megfelelő lesz. Ez a - látszólag kedvező - helyzet azonban elsősorban azzal magyarázható, hogy elmaradt a tavaly év végén előre jelzett markáns keresletnövekedés. Így az is elképzelhető, hogy a szezon lezárultával viszonylag nagy készletek maradnak vissza, elsősorban tavaszi árpából és hüvelyesekből.
Az érdeklődés annak ellenére elmaradt a várttól, hogy a termelők a vetőmagvásárláshoz kedvezményes hiteleket is igénybe vehetnek. A kereslet az elmúlt év ugyanezen időszakához képest is apadt, s ez elsősorban a termelők finanszírozási gondjaira vezethető vissza. Közvetlenebb állami támogatás hatására a kereslet feltehetően nagymértékben növekedne a minőségi vetőmagvak iránt. Erre enged következtetni az a tény, hogy tavaly ősszel a tonnánkénti 3500 forintos szubvenciónak köszönhetően a felhasznált szaporítóanyagokon belül a csávázottak aránya 79 százalékra szökött fel, a korábbi években megszokott 30 százalékról. A kereslet csökkenése miatt az árak emelkedésének mértéke az idén még az inflációt sem érte el. A másodfokú csávázatlan tavasziárpa-vetőmag tonnánkénti irányára például 41 ezer forint körül van. (Az értékesítési ár pedig ennél még 5 százalékkal alacsonyabb.)
A vetőmagtermelők legnagyobb gondja egyébként az, hogy az árak a "termelési rizikót" nem tartalmazzák, így egy esetleges rosszabb szezon után a további tárolást, valamint a felfrissítést sem nagyon tudják finanszírozni.
A nehézségek ellenére a magyar vetőmagexport - bár fokozatosan csökkent az elmúlt években - kiemelkedően jónak számít. A kelet-európai piacokra a fizetőképest kereslet hiánya miatt ugyan már alig szállítanak, de az 1998. évi kivitel - aminek számottevő része az Európai Unió (EU) tagállamaiban talált vevőre - értékben így is megközelítette a 65 millió dollárt. Az Egyesült Államok és Kanada után Magyarország a EU harmadik legnagyobb vetőmagszállítója.
Az export azonban csaknem teljes egészében külföldi genetikai alapokból termelt vetőmagvakból áll, a hazai fajták aránya a rendszerváltást követően szinte minden évben 10 százalék alatt maradt. Ennek az a magyarázata, hogy egy-egy új fajta bevezetése az EU piacára hatalmas marketingköltségeket igényel, amire nincs forrása a magyar termesztőknek.
Az import a kivitellel ellentétben az elmúlt tíz évben emelkedett. Leginkább a zöldségmagvak esetében tapasztalható felfutás, annak következtében, hogy a gazdaságok nagy része a külföldi piac igényeit tekinti irányadónak, ezért elsősorban a nyugat-európai országokban keresett fajtákat termesztik.
Á. A.