Tavaly a hazai erdészeti csemetekertekben összesen 234 millió csemetét neveltek, több mint 13 százalékkal kevesebbet mint 1998-ban. Ebből hozzávetőlegesen - akárcsak a megelőző években - 150 millió darabot ültettek ki. A fennmaradó állomány egy részét még nem lehetett felhasználni, mivel eleve többéves növekedési időszakot igényelnek, a másik részét pedig fejletlenség vagy egyéb okok miatt nem tudták értékesíteni - ez utóbbiakat jövőre ismét piacra viszik a termelők. Ezenkívül számottevő a selejt aránya is.
A legkeresettebb fajta egyébként a tölgy - ezen belül is a kocsánytalan tölgy -, amely az össztermésnek több mint 30 százalékát teszi ki. Ezen fajták népszerűségének 1993-1997 közötti növekedése elsősorban a belső piaci igények változásával és az exportlehetőségek bővülésével magyarázható. Az előbbiek következtében a tölgyeladások alakulása számottevően befolyásolja az éves teljesítményt. Az elmúlt három évben történt visszaesés a kiviteli lehetőségek beszűkülésére, az Európai Unió (EU) tagállamaiban fokozatosan bevezetett beviteli korlátozásra vezethető vissza.
Figyelmet érdemlő a nemesnyár-állomány összetételének változása annak ellenére, hogy a teljes választékból ezek csak mintegy 0,2 százalékkal részesednek. Az elmúlt években nagymértékben megnőtt, elsősorban az olasznyár kárára, a pannonianyár aránya. Ez viszont jelentős gondokat okozhat abban az esetben, ha valamely betegség vagy környezeti hatás miatt utóbbi fajta károsodna, mivel így számottevően megcsappanna az állomány - mondta lapunknak Tóth János, az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezető titkára.
Az évek óta tartó termeléscsökkenéssel szemben az export folyamatosan növekszik, s egyre meghatározóbb a jelentősége. Tavaly a hazai csemetekertekből csaknem 24 millió darab facsemetét szállítottak külföldre, mintegy 10 millióval többet mint 1998-ban. A legnagyobb megrendelők a holland, cseh és német importőrök voltak. A behozatal ezzel szemben elhanyagolható, tavaly a 340 ezer darabot sem érte el.
Á. A.
**** KERETBEN ****
A belföldi termelés az elmúlt években meglehetősen elaprózódott, a csemetekertek száma ugyanis az 1991. évi 644-hez képest, 1999-re 1036-ra emelkedett. Ennek következtében bár a termelésbe bevont terület a szóban forgó időszakban mintegy ezer hektárral növekedett, a kertek átlagos nagysága 4,8 hektárról 3,9 hektárra csökkent.
A belföldi termelés az elmúlt években meglehetősen elaprózódott, a csemetekertek száma ugyanis az 1991. évi 644-hez képest, 1999-re 1036-ra emelkedett. Ennek következtében bár a termelésbe bevont terület a szóban forgó időszakban mintegy ezer hektárral növekedett, a kertek átlagos nagysága 4,8 hektárról 3,9 hektárra csökkent.