A folyó szezonban előreláthatóan csökken a globális gabonatermés

A világ gabonatermelése 1960 és 1999 között átlagosan évente 2 százalékkal növekedett, s az akkori 823 millió tonnáról az elmúlt évre több mint 1 milliárd tonnával, 1,86 milliárd tonnára emelkedett az össztermés. Ennek kétharmadát kukorica és búza teszi ki. A világ legnagyobb termelője Kína, a távol-keleti országot az Egyesült Államok és az Európai Unió követi a sorban. Ez a hármas az összes kínálat több mint 50 százalékát adja.
A fejlődésben a hozamnövekedés játszotta a főszerepet, hiszen míg a vetésterület 1960 és 1980 között évente átlagosan 0,6 százalékkal, a nyolcvanas évek eleje után pedig már csak 0,2 százalékkal nőtt, a hektáronkénti átlaghozamok ugyanezen idő alatt 1,3 tonnáról 2,7 tonnára emelkedtek.
A növekedés azonban nem volt folyamatos, kisebb-nagyobb visszaesések törték meg a trendet. A Rabobank prognózisa szerint a folyó, 1999/2000. évi piaci szezonban is a termés csökkenésével kell számolni; az a tavalyinál mintegy 24 millió tonnával kevesebb lesz, s így 1,84 milliárd tonna körül alakul. Ebben az is szerepet játszik, hogy a vetésterület, elsősorban a búzáé, mintegy 4 millió hektárral zsugorodik. Számottevő hanyatlást elsősorban a Európai Unió tagországaiban, valamint az Egyesült Államokban jeleznek, ezzel szemben Kínában folytatódik a növekedés.
A prognózis szerint egyébként az elkövetkező tíz évben a világ gabonatermése 13 százalékkal emelkedik a hozamok várt növekedésének eredményeként, hiszen a teljes vetésterület előreláthatóan további egymillió hektárral csökken, és 610 millió hektár körül stabilizálódik. A nagy exportőrök számára kedvező változást jelent, hogy várhatóan mind az étkezési, mind a takarmánygabonák esetében nő néhány ázsiai ország importfüggősége, s emiatt előreláthatóan a gabona világkereskedelme számottevően bővül.
Az előrejelzések jó része, így a Rabobanké is külön kitér a búzára. A folyó szezonban e szerint a globális termés 10 millió tonnával csökken. Kína teljesítménye tovább növekszik, a következő hét-három évben várhatóan eléri a belső kereslet szintjét, az EU tagállamaiban és az Egyesült Államokban viszont csökken a termés.
A folyón szezonban az eddigi kilátások szerint a fogyasztás már a második egymást követő évben meghaladja a termést. Ennek következtében ugyan a készletek apadnak, ám a nagy exportőrök raktáraiban a csökkenés minimális lesz, így jelentős áremelkedésre nem lehet számítani.
(NAPI)