Itthon nem keresett a durumtészta

Tavaly Magyarországon az egy főre jutó évi száraztészta-fogyasztás 6,5-7,0 kilogramm körül alakult, ami 8-10 százalékos növekedés az 1998. évihez képest. (Ebből 2-2,5 kilogrammot az otthon gyúrt tészták tettek ki.) A belföldi kereslet ennek ellenére lényegesen elmarad a mintegy 100 ezer tonnára becsülhető éves tésztagyártási kapacitástól. Az elmúlt évtized elejétől a fogyasztás növekedése - egyetlen évtől eltekintve - folyamatos volt. Az 1990-1995 közötti időszakban évente 3-4 százalékkal bővült a kereslet, majd 1996-ban 7 százalékos visszaesés következett, az azt követő években viszont 7-10 százalékkal ismét emelkedett a fogyasztás. A forgalomnövekedést azonban könnyen visszavetheti egy nagyobb arányú áremelkedés, mivel a gyártók szerint a belföldi piac rendkívül árérzékeny. Ennek előnyei is vannak, ugyanis a szokásosnál nagyobb árverseny hatására jelentősen nőtt a jó minőségű termékek iránti kereslet.
A hazai fogyasztás szerkezete a nyugat-európaival összehasonlítva sajátos képet mutat. A forgalom 70 százalékát a négytojásos, 20 százalékát pedig a nagyobb tojástartalmú, döntően nyolctojásos tészták teszik ki, míg az Európai Unióban (EU) piacvezető, durumbúzából készült termékek mindössze 7 százalékot képviselnek. (A fennmaradó, marginális rész egyéb tésztafélékre jut.) Az importtermékek piaci súlyát tekintve igen eltérőek a vélemények. Egyesek szerint a behozatal a teljes fogyasztás 3 százaléka alatt van, mások ezt az arányt 10-15 százalékra teszik.
Általánosnak tűnik az a vélemény, hogy a durumbúzából készített tészták aránya az ország EU-csatlakozása után sem növekszik számottevően; piaci részesedésük hosszú távon legfeljebb 15-20 százalékig emelkedik, elsősorban a táplálkozási szokások változásának rendkívüli lassúsága miatt. Emellett az sem elhanyagolható körülmény, hogy Magyarországon jelenleg csak egy speciális "durummalom" van, Baján. Igaz ugyan, hogy több átalakított malomban is őrölnek durumbúzát, ám itt a minőség gyakran gondot okoz a feldolgozás során.
A magyar tésztagyárak exportja a tavalyelőtti oroszországi válságot követően drasztikusan csökkent - korábban a magyar kapacitás csaknem felét a kivitel kötötte le, a múlt évben azonban már csak elhanyagolható volumenű volt.
Jelenleg a Gyermely Rt. a hazai piac legnagyobb szereplője, mintegy 36 százalékos részesedéssel, második a Cerbona 16, harmadik pedig a Mary-Ker 15 százalékkal. A cégek között a legnagyobb harc a kereskedelmi láncok saját márkás termékeinek gyártásáért folyik, ebben jelenleg a Mary-Ker jár az élen.
Á. A.