Alacsony a nemzetközileg keresett szőlőfajták aránya

A felmérések szerint Magyarországon a mezőgazdaságilag művelt terület 2,1-2,2 százalékán termelnek szőlőt. A stabil területi arány mellett a szőlő súlya az agrár-termékszerkezetben évek óta növekszik. Jelenleg a hazai szőlőültetvények nagy része már elöregedett, de legnagyobb fogyatékosságuk a nem optimális fajtaösszetétel. Alacsony az olyan nemzetközileg is elismert és keresett kékszőlőfajták aránya, mint a merlot vagy a cabernet sauvignon.
A telepítések szükségesnél sokkal alacsonyabb ütemének vagy éppen elmaradásának magyarázata a rendkívül magas költségekben keresendő. Borvidéktől függően egy-egy hektár szőlőültetvény fiatalítása 3-3,5 millió forintba kerül, pedig jelenleg évente legalább 4 ezer hektárt újra kellene telepíteni - derül ki a Rabobank Hungária elemzéséből.
Némi derűlátásra adhat okot, hogy Magyarországon az egy főre jutó átlagos éves borfogyasztás az 1980-as évek második felének 20 literjéről (mind a termelés, mind a fogyasztás akkor volt mélyponton) mára 30-35 literre emelkedett, igaz, az ágazat szereplői szerint ez valószínűleg már nem nő tovább.
Az országban jelenleg átlagosan 4-4,3 millió hektoliter bort termelnek, s ebből mintegy 3 millió hektoliter fogy a belföldi piacon, a többit exportálják.
A hazai borfogyasztás a kilencvenes években egyértelműen kétpólusúvá vált, ma már jelentős az igényesebb borokat keresők tábora. Magyarországon - más európai országokkal összevetve - nagy a saját termelésű bort fogyasztók tábora. Ez az évi 3 millió hektoliteres belső fogyasztásból hozzávetőlegesen 600 ezer hektolitert tesz ki, a fenmaradó részből 1,6 millió hektolitert "kannában", 800 ezer hektolitert palackozva értékesítenek.
A nyugat-európai ízléssel ellentétben a hazai piacon az édes és a félédes borok iránt nagyobb a kereslet, s folyamatosan emelkedik a vörösbo-rok kedveltsége. Jelenleg a minőségi borértékesítés már 50-50 százalékban oszlik meg a vörös- és a fehérborok között.
Az 1,2-1,3 millió hektoliternyi kivitel a külpiaci marketing jelentős eredménye, hiszen 1992-ben az export - elsősorban a keleti piacok összeomlása miatt - 667 ezer hektoliterre esett vissza az elmúlt évtized végén regisztrált 3 millió hektoliterről.
A magyar minőségi borok vásárlói között számottevően emelkedik az Európai Unió részaránya. 1997-ben az exportra kerülő minőségi borok 54 százaléka került a közösség tagállamaiba, 1998-ban már közel 65 százalék. Ezen belül a legjelentősebb exportpiac Németország és Nagy-Britannia; 1997-ben e két piac 22 millió, illetve 17 millió dollárnyi magyar bort vett fel. Jelentős tételek találtak gazdára a cseh, lengyel, ukrán és orosz piacon is.
A magyar borimport volumene a kivitelhez viszonyítva nem jelentős, az évi 50 ezer hektolitert sem éri el. Az ágazat szereplői ennek jelentős növekedésére rövid távon nem is számítanak.
Á. A.