Az amerikai acélipar elégedetlen

A márciusi véglegesítésre váró megállapodásba a "küszöbárak" megszabásán túl mennyiségi korlátozást is foglaltak: az orosz szállítások ezentúl nem haladhatják meg az évi 750 ezer tonnát. 1997-ben 1,8 millió tonna, tavaly pedig már 3,5 millió tonna melegen hengerelt orosz acélterméket exportáltak az Egyesült Államokba. Az önkéntesnek minősített korlátozások fejében az amerikai kormány elállt a 71-218 százalék közötti dömpingvámok alkalmazásától.
Nem célunk Oroszországot térdre kényszeríteni, az a célunk, hogy a szállítások visszaálljanak a válság előtti szintre - kommentálta a megállapodást William Daley amerikai kereskedelmi miniszter, arra utalva, hogy az orosz válságra tekintettel igyekeztek kompromisszumot keresni, főleg annak tudatában, hogy az orosz GDP 7 százalékát az acélipar adja.
Az amerikai acélgyártók elégedetlenek az egyezménnyel. "Feljelentgetjük a dömpinggel gyanúsíthatókat, aztán különmegállapodásokat kötünk velük. Ez szép külpolitika, de ócska kereskedelempolitika" - mondta a Weirton Steel Corp. pénzügyi igazgatója, Rick Garan a lapnak. A szóban forgó megállapodás - tette hozzá - ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemével, igaz, Oroszország nem tagja a szervezetnek
A legnagyobb amerikai acélgyártó, a U.S. Steel elnöke, Paul Wilhelm kilátásba helyezte, hogy az érintett cégek esetleg jogi úton támadják meg az egyezményt, azon az alapon, hogy sérti a szabadkereskedelem elvét, függetlenül attól, hogy Oroszország WTO-tag vagy sem.
Az amerikai acélgyártók olyan precedenst szeretnének faragni az orosz ügyből, amelynek alapján az egész amerikai piacot le lehetne zárni mindenféle acélimport elől - írta a The Wall Street Journal.