Összezsugorodott a hazai gyapjúipar

A világ gyapjútermelése az 1990-es évek elejére - 10 év alatt - mintegy 20 százalékkal, 3,4 millió "zsíros tonnára" emelkedett, elsősorban a rendkívül kedvező áraknak köszönhetően. Ugyanakkor a legnagyobb mennyiséget importáló országok visszahúzódtak a piacról, így a világ legnagyobb gyapjútermelőjének számító Ausztrália eladatlan készletei elérték az éves termelésének megfelelő szintet.
Az idén a termelés előreláthatóan már csak 2,5 millió tonna - mosott gyapjúra átszámítva körülbelül 1,5 millió tonna - lesz. A csökkenő kínálat és az elmúlt két-három évben, elsősorban az ázsiai országok részéről tapasztalt keresletnövekedés következtében néhány éven belül várhatóan kialakul a piaci egyensúly. Ez utóbbi nagyban függ attól is, hogy az 1998. évi, 225 ezer tonnányi feleslegeket sikerül-e a terveknek megfelelően három éven belül felszámolni.
A hazai juhállomány 1982-től folyamatosan csökkent, gyapjútermelésben azonban a nagy törés az 1990-es évek elején következett be, a belföldi feldolgozóipar szinte teljes megszűnése miatt. Ez utóbbi körülménnyel magyarázható, hogy a tavalyi - becslések szerint - 3,8-3,9 ezer zsíros tonnányi termelést szinte teljes egészében exportálták a felvásárlók. (Az elmúlt évi teljesítmény egyébként az 1980-as évek csúcstermelésének már csak alig több mint egyharmada.)
A minőség terén is nagy változások történtek. A magyar juhállományt alapul véve jó minőségnek tekinthető fésűs és kártolt gyapjú aránya a nyolcvanas évek közepe óta folyamatosan csökkent. Ezzel szemben az alminőségeké több mint 40 százalékra nőtt az 1987. évi körülbelül 24 százalékról. Ez utóbbi kategória arányának növekedése elsősorban a tartási körülmények romlásának és a kezelési hibáknak tulajdonítható. (Jelenleg 100 kilogramm közvetlen nyírás utáni zsíros gyapjúból mosás után csak 42 kilogramm tiszta gyapjú nyerhető, míg ugyanez az Európai Unió legnagyobb termelőinél akár a 70 kilogrammot is elérheti.)
A legfontosabb értékmérő tulajdonság, a szálfinomság tekintetében azonban nem következett be számottevő változás. A magyar gyapjú továbbra is a középfinom kategóriába tartozik, szálvastagsága 24 mikron körül van.
Az árakkal kapcsolatosan Földes Tamás elmondta, hogy 1998-ban a világpiacon kialakultakkal szemben lényegesen többet, kilogrammonként 150 forintot is adtak a zsíros gyapjúért a hazai felvásárlók, ám ez kizárólag annak következménye, hogy egymásra licitálva feltornázták az árat. Ennek nyomán tavaly drasztikus árcsökkenés következett be, s a szezon folyamán kilogrammonként csak 60 forintért lehetett eladni a zsíros gyapjút.
Á. A.