A múlt évben az egy főre jutó hazai cementfelhasználás - előzetes adatok szerint - mintegy 320 kilogramm volt, szemben az előző három év 300 kilogramm körüli átlagával. Ez a szint jóval elmarad az Európai Unió (EU) 450 kilogrammos átlagától, nem beszélve néhány tagország, például Spanyolország, Portugália és Görögország, 1000 kilogramm körüli "fejadagjairól". Az idei kilátásokról Koltai elmondta, hogy a prognózisok általában 1-2 százalékos felhasználás-bővüléssel számolnak, ám a derűlátóbbak a lakásépítések várt fellendülése nyomán 3-4 százalékos növekedést valószínűsítenek. A hazai cementipar egyébként a "tömegtermékek" gyártására rendezkedett be, így termelésének hozzávetőleg kétharmadát a közepes szilárdságú, a fennmaradó részt pedig az alacsony és nagy szilárdságú cement teszi ki.
A speciális termékek közül Magyarországon csak a szulfátálló cementet gyártják. Ennek ellenére az üzemek teljes, mintegy 5 millió tonna/év kapacitásának kihasználtsága csak 60 százalék körüli. Ez jórészt a rendkívül alacsony áron érkező import következménye, ami egyben az ágazat legnagyobb gondja is. A megelőző évhez képest például tavaly a behozatal mintegy 50 százalékkal, 620 ezer tonnára nőtt, ami a teljes éves hazai felhasználás körülbelül 20 százalékának felel meg.
Az import évek óta dinamikusan növekszik annak ellenére, hogy a cement esetében a fajlagos fuvarköltség igen magas. Például van olyan külföldi cementgyár, amely közel 1300 kilométerre van a magyar határtól, mégis olcsóbban szállít a hazai, közepes szilárdságú cement tonnánként 15 600 forint körüli telephelyi áránál. Emiatt az MCSZ már két éve szorgalmazza a Gazdasági Minisztériumnál kontingensek megállapítását az Oroszországból és Moldovából származó importra. Másrészt viszont a környező országok piacára a magas vám- és egyéb költségek miatt nehéz a bejutás, ezért a hazai gyárak tavaly csak 450 ezer tonna cementet tudtak exportálni. E volumen számottevő növelésére alig van esély, mivel a nyugat-európai országok önellátásra rendezkedtek be.
Á A.
**** KERETBEN ****
A magyarországi cementgyárak privatizációja már 1995-ben befejeződött. A váci és a beremendi üzemet a német kézben lévő Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft. vásárolta meg. Svájci szakmai befektető vette meg a lábatlani és a hejőcsabai gyárat, amelyeket egyébként a közelmúltban Uni Cem Rt. néven egyesítettek. Az ötödik, bélapátfalvai gyárat a Bécem Cement és Mészipari Rt. működteti.
A magyarországi cementgyárak privatizációja már 1995-ben befejeződött. A váci és a beremendi üzemet a német kézben lévő Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft. vásárolta meg. Svájci szakmai befektető vette meg a lábatlani és a hejőcsabai gyárat, amelyeket egyébként a közelmúltban Uni Cem Rt. néven egyesítettek. Az ötödik, bélapátfalvai gyárat a Bécem Cement és Mészipari Rt. működteti.