Az erősen iparosodott országok kevésbé érintettek

A nemzetközi nyersanyagpiaci állapotokat jól tükrözi az amerikai Commodity Research Bureau (CRB) összevont árindexe, amely január végén rekordmélységbe, 187,18 pontra süllyedt, s még napjainkban is 190 pont alatt van - írja a Reuters. A mezőgazdasági és ásványi eredetű nyersanyagok nyomott, s még mindig lejtőn lévő ára nem csupán az ezekben az ágazatokban működő cégek nyereségére és részvényeinek árfolyamára hat negatívan, hanem több esetben már az egész tőkepiacot gyengíti - állapítja meg Warren Oliver, a Warburg Dillon Reed elemzője. Az alacsony nyersanyagárak és a gyenge növekedés ördögi köréből nehéz kiszállni. A lanyha színesfémpiac miatt például már olyan hatalmas észak-amerikai cégek is veszteségessé váltak mint a kanadai Falconbridge vagy az egyesült államokbeli Phelps Dodge Inc.
Az amszterdami Free University professzora, Cristopher Gilbert is úgy véli, hogy a nagy nyersanyagszállító cégek részvényeinek árfolyamesése helyenként már a makrogazdasági mutatókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Az alacsony fémárak az érintett nagy vállalatokat az elmúlt évben 5-40 százalékkal értékelték le.
A felhasználó cégek többségének ugyanakkor lényegében szinte közömbös a nyersanyag árának szintje, mivel ezek a termelői árrésért dolgoznak, azaz az olcsóbb nyersanyagokon való költség-megtakarítást az árak csökkentése révén továbbadják a fogyasztóknak, inkább a forgalmuk növelésére törekednek. Ilyen filozófiát követ a Nestlé is, amelynek részvényei tavaly nagyon jól szerepeltek a piacon.
Természetesen az alacsony nyersanyagpiaci árak az erősen iparosodott országok gazdaságában kevesebb kárt tesznek, mint a feltörekvő piacokon. Mint az egyik szakértő fogalmazott, az OECD- tagországok gazdasági mutatóinak zömében hatásuk még inkább csak egy távolabbi probléma szimptómájaként, mintsem közvetlen negatívumként mutatkozik meg. A "harmadik világban" azonban már élesebb a helyzet. Chilében és Peruban például a rézárak, valamint a tőkepiac állapota között igen szoros a korreláció.