Jelentősen csökkenthető lenne az import mennyisége

A hazai egy főre eső éves átlagos burgonyafogyasztás az évized elején regisztrált 61 kilogrammról 1997 végére 66,2 kilogrammra emelkedett. A kereslet - amely egyébként a kilencvenes évek elejétől közel 10 százalékkal bővült - még mindig elsősorban az olcsóbb, egyszeri zsákos csomagolásra szorítkozik.
Ezzel párhuzamosan az étkezési burgonya kilogrammonkénti termelői-piaci átlagára jelentősen emelkedett, hiszen 1990-től alig öt év alatt alatt a 12,6 forintról több mint 400 százalékkal, 55,6 forintra ugrott. Az utóbbi három évben azonban megfordult a tendencia: az ár 40-42 forint közötti szintre csúszott vissza. Ugyancsak nőttek a termelői felvásárlási árak is, ám ennél mérsékeltebben.
Az ország burgonyatermő területe az utóbbi években 50-55 ezer hektár között változott, amiből 2000-3000 hektárt tesz ki a vetőburgonya területe. Ebben azonban nincsenek benne a háztájiban és a kiskertekben gazdálkodók által megművelt földek. Ezekkel együtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1997-ben 63 ezer hektár volt burgonya vetésterülete.
Az országban az 1996. évi 1,308 millió tonna termett mennyiségtől eltekintve, az elmúlt években 950 ezer és 1,100 millió tonna között változott a termés, ami számottevő visszaesést jelent a 1970-1980-as évek átlagosan 1,500 millió tonnányi eredményeihez képest.
Az elmúlt évben összesen 10 230 tonnányi burgonyát szállítottak külföldre, az exportált mennyiség legnagyobb része - közel 50 százaléka - Romániában talált vevőre.
Az import - amelynek jelentős része Hollandiából érkezik - ennél lényegesen nagyobb tétel volt, elérte a 34 000 tonnát, legnagyobb részét a vetőburgonya tette ki.
Az ágazat szereplői szerint a feldolgozóipar valamint a vetőgumó-szaporítás minőségi javításával számottevően csökkenteni lehetne az ország importigényét. Ezzel párhuzamosan az utóbbi években kialakult termelési szintet mindenképpen tartani kell, hiszen a belső fogyasztás kielégítése szempontjából ez elengedhetetlen.
Á. A.