Az acélipar abban reménykedik, hogy a termékei mintegy 25 százalékát átvevő autóipar a jövőben sem tér át más szerkezeti anyagokra - hangoztatták az iparág képviselői az autógyártók alapanyagkérdésekről tartott minapi müncheni "eurofórumán". A Handelsblatt beszámolója szerint számos érv szól amellett, hogy az acélgyártók bizakodása nem teljesen alaptalan. Az acélgyártás energiaigénye fajlagosan csupán tizede az alumíniuménak, az acél korrózióérzékenységét pedig a korszerű felületkezelés révén megszüntették. Bár az alumínium használatával 40-50 százalékos súlymegtakarítást lehet elérni, az ára szélsőséges ingadozásnak van kitéve, és olykor ötször annyiba is kerül, mint az acél, a műanyag-felhasználás jelentős növelésének pedig a környezetvédelmi előírások szabnak gátat.
Mivel a gépkocsikba egyre több biztonsági felszerelést - például légzsákokat, oldalsó ütközésvédő erősítéseket - kell beépíteni, az autógyárak számára az alkatrészek súlyának csökkentése a fejlesztési prioritások közé tartozik. Az acélipar évtizedes erőfeszítései azonban a jelek szerint meghozták eredményüket - az új, nagy szilárdságú acélfajták lehetővé teszik a keréktárcsákhoz, valamint a karosszériaelemek gyártásához használt lemezek vastagságának, és ezáltal súlyának számottevő csökkentését.
