Az Európa keleti felében várható búzatermésre vonatkozó előrejelzésekből összeálló kép azonban nemcsak hézagos, hanem vegyes is. Előfordulhat, hogy a vetés óta kedvező időjárásnak köszönhetően az új termés eléri, esetenként talán majd meg is haladja a tavalyi szintet. Ez könnyen így lehet például Szlovénia esetében, ahol az őszi búzavetések ugyan mintegy 10 százalékkal csökkentek, ám az azóta szinte ideális időjárás miatt rendkívül jónak ígérkeznek a hozamok.
Ukrajnában összesen 6,9 millió hektáron vetettek őszi búzát, amely a kemény tél ellenére viszonylag jól telelt - mindössze 1 százalék körülinek ítélik a kifagyást. A kievi agrártárca 35 millió tonnás termés iránti várakozásaival szemben azonban kereskedői körökben csupán 30 millió tonnával számolnak.
Jugoszláviában, ahol tavaly 2,94 millió tonna búzát takarítottak be, most kisebb a vetésterület, s mivel a termelők tőkehiányban szenvednek, valószínű, hogy a hozamok is gyengébbek lesznek az idén. Ennek következtében 2,5 millió tonna körüli termést valószínűsít a helyi, IZIT elnevezésű piackutató szervezet.
Romániára vonatkozóan a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) becslését idézi a Reuters, ami szerint 1,6 millió hektáron vetettek búzát, s ez komoly visszaesést mutat az 1995-ben még 2,4 millió hektárnyi területhez képest.
Bulgária esetében 2,9 millió tonnás búzatermést jósolnak, szemben az elmúlt évi 3,3 millió tonnával, s ebben - a feltevések szerint a ráfordítások csökkenése miatt - nagy szerepük lesz a romló hozamoknak.
Oroszországot illetően viszont az előző évinél kisebb vetésterületről is a tavalyi 27 millió tonnát jóval meghaladó, 34 millió tonnás búzatermést prognosztizál az IGC, annak ellenére, hogy az időjárás meglehetősen szélsőségesen ingadozik.
