Japánban egyre népszerűbb az olasz konyha, s ezt a kedvező tendenciát az olasz tésztagyárak agresszív marketing-, valamint körültekintő árpolitika révén igyekeznek maximálisan kihasználni. Ambiciózus terveik között az szerepel, hogy a japán száraztésztapiac mintegy 60 százalékát megszerezzék, a helyi gyárak rovására.
A Reuters hírügynökség szerint az ebben a viszonylatban a legnagyobb exportőr, a Nestle Italia az utóbbi időben évi 2-3 százalékkal növelte eladásait. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy például tavaly öt százalékkal csökkentették áraikat, másrészt azonban a japán valuta viszonylagos erőssége miatt a helyi ipar termékei túlságosan drágák voltak az olasz importhoz képest.
Az olasz tészta legfontosabb külső felvevőpiacai között Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, valamint Nagy- Britannia említhető.
Az itáliai tésztagyárak sikerét egyrészt annak tulajdonítják, hogy a világ minden részéből bekért durumbúzaminták alapos vizsgálata alapján választják ki a legmegfelelőbb alapanyagot, másrészt az olasz piac igényessége olyan minőséget kényszerít ki, amely exportpiacokon is versenyképes.
Magyarországon a durumbúza vetésterülete az utóbbi években 10-15 ezer hektár között mozgott. A hektáronkénti átlagos terméshozam 2,5-3 tonna körül alakult. A termés mintegy 70-80 százaléka az olasz, a német és az osztrák piacon talált vevőre. A kedvező exportlehetőségek miatt néhány éven belül akár 50 ezer hektárra is felfuthat a termőterület.
