Az olajpiacon az utóbbi hetekben érvényesülő rövid távú emelkedő trend lendületénél fogva ugyan rövidesen akár a 12,00-12,60 dolláros szintig emelkedhet a Brent árfolyama, de a hosszú távú csökkenő trend tehetetlenségi ereje miatt ez előreláthatóan csak átmeneti jellegű fejlemény lesz. Ezzel összefüggésben egyelőre felfelé várható az ingadozási sáv tágulása. Annak, hogy az árfolyam a 11 dolláros szintet tartósan áttörve visszatérjen a 9-11 dolláros sávba, valamivel kisebb a valószínűsége.
A trendek egyik meghatározó sajátossága, hogy kisebb-nagyobb ellenmozgások szakítják meg azokat, mielőtt újabb szélsőérték jelenne meg. A korrekciók ebből a szempontból megnehezítik a trendek felismerését, illetve azok árfolyamnyereséggel történő kihasználását. A technikai elemzés segítségével azonban a korrekciókat javunkra fordíthatjuk azáltal, hogy bizonyos tulajdonságaik alapján viszonylag nagy valószínűséggel megállapítható, hogy egy trend folytatódik-e és milyen jellemzőkkel. Egy trend során ugyanis az újabb és újabb szélsőértékek szakaszosan, kereskedelmi sávokhoz kapcsolódva jelennek meg. Ez utóbbiakat a számunkra mérvadó időtávon kialakult támasz- és ellenállásszintek segítségével azonosíthatjuk.
A csökkenő trend a múlt év nyarán az S támasz áttörésével (T-U) kapott "lendületet". Az áresés egészen augusztus elejéig folytatódott, amikor is egy korrekciós fázis bontakozott ki. Ezt a szakaszt a csökkenő trend folytatódására számító befektetők eladási pozíciók nyitására használhatták fel. A nagy kérdés csak az volt, melyik ponton szálljanak be, vagyis hogy mikortól volt valószínű az újabb árcsökkenés. A szeptember végi ármozgás alapján látható volt, hogy a csökkenés tartós folytatódása előtt szükség volt arra, hogy a jegyzés visszatérjen az S ellenállás szintjére, vagyis a kereskedelmi tartomány felső szegélyéhez.
A rövidebb időtáv vizsgálata is megerősíti feltételezésünket. Az U minimum kialakulását követően ugyanis egy visszahajlás jelent meg az S szintjéig, amelyet követően megnyílt az út újabb mélypontok (B, D) irányába. A másik oldalról a B támasz áttörését (C-D) megelőzően az árfolyam nem tért vissza az s kitörési szintre, amely közrejátszott a B támasz áttörésének meghiúsulásában. Amint látjuk, a B támasz sikeres áttörése előtt a jegyzésnek még egyszer vissza kellett térnie S szintjére (D-G). Hasonlóan, az új, H mélypont által képzett ellenállás áttörésének egyik fontos előfeltétele volt, hogy a jegyzés előtte ismét visszatért a kereskedelmi sáv felső szegélyéhez. A H minimum "alulmúlását" követően az újabb, alacsonyabban elhelyezkedő sáv 11 és 9 dollár között jött létre. A sáv felső szegélyét az O pontban érte el a jegyzés, amit követően ismét árcsökkenésre számítottunk. Ez azonban elmaradt, sőt az árfolyam egyelőre a felette található 11-12,80 dolláros sávban stabilizálódott.
Mivel ennek hatására a meghatározó jelentőségű ellenállás a 12 dolláros szintig tolódott fel, előző elemzésünkben (NAPI Gazdaság, 1999. január 19., 19. oldal) a 12-10 dollár közötti tartományon belül várhattunk ingadozást. A 12 dollár közelében kialakult R árcsúcs sikeres meghaladásának kisebb esélyt adtunk, erre legkorábban csak 2-4 hét múlva számítottunk. A jegyzés a vártnál valamivel szűkebb tartományban mozgott, miközben a múlt hét végére a 11 dolláros támasz fölött állapodott meg. Ennek alapján a 11,00-12,80 dolláros sávon belül várható az ármozgás centruma, ami rövid távon emelkedő tendencia megjelenését vetíti előre. A 11 dolláros támaszt az árfolyam már kétszer is tesztelte, ennek megfelelően áttörésére kevésbé számítunk.
SZ. Z.
