A "dohánytörvénnyel" megváltozhat a piac

Az elmúlt évben a hazai dohánytermelés elérte a 12,5 ezer tonnát, ami komoly javulást jelent, hiszen 1995-96-ban még mindössze 5-6 ezer tonna között mozgott. (A hetvenes-nyolcvanas években évente 18-20 ezer tonna dohánylevelet szüreteltek az országban.) Nagymértékben növekedett a vetésterület is, az 1996-ban regisztrált 5 ezer hektárral szemben 1998-ban már 7,5 ezer hektáron ültettek dohányt.
A nagyarányú fellendülés elsősorban a dohánygyárak által 1996-tól létrehozott mintegy félmilliárd forintnyi pénzügyi stabilizációs alapnak köszönhető, amelyből a dohánytermesztőket segítették. Az alap elsődleges hatásaként a dohánylevelek minősége is sokat javult. E támogatási rendszer keretében a dohányipar kötelezettséget vállalt dohánylevél átvételére is.
A technológiai fegyelem erősödésével a hazai dohánylevelek minősége a jövőben - a kedvezőtlen éghajlati hatások ellenére is - várhatóan megközelíti az Európában etalonnak számító olasz, spanyol vagy görög dohányét. Így előreláthatóan tovább nő a hazai termés aránya az összfelhasználáson belül.
Tavaly belkereskedelmi forgalmazásra 22,4 milliárd szál cigarettát gyártottak, s úgy tűnik, ezen a szinten stabilizálódott is a piac, hiszen az elmúlt években is hasonló mennyiséget - 1997-ben 22,2 milliárd szálat - adtak el. A hazai cigarettafogyasztás viszont az évtized elejei 26-27 milliárd szálról 1998-ra 24,5-25 milliárd szálra csökkent. Ezen túlmenően néhány év alatt a fogyasztási szokások is jelentősen megváltoztak. Az évtized elején a könnyű cigaretták a forgalomnak mindössze 1 százalékát tették ki, s ez a mennyiség még teljes egészében importból származott. A tavalyi évben arányuk elérte a 37,1 százalékot, s ezt már hazai gyárak állították elő.
A dohányvertikumban zajló kedvező folyamatok ellenére még mindig súlyos gond a feketepiac. A becsült adatok alapján évente közel 2-2,5 milliárd szálat forgalmaznak így, ami mintegy 5 milliárd forint kárt jelent a gyáraknak.
Az export - 3,4-4,5 milliárd szál között változik, mintegy 15 milliárd forint értékben - a belföldi eladások mellett csupán 15-20 százalékot tesz ki. Ennek elsősorban az az oka, hogy a világ cigarettagyártását 3-4 mamutcég birtokolja, amelyek kereskedelmi stratégiájuknak megfelelően egy-egy adott piac ellátására alkalmas helyi gyártókapacitást építenek ki. A kivitel jelentős része keleti piacokon talál vevőre. A dohányvertikum külkereskedelmi egyenlege 1996 óta pozitív (1996-ban 2,5, 1997-ben 1 milliárd forint volt a kiviteli többlet).
A jövőbeli belföldi fogyasztásra s így a termelésre is nagy hatása lesz a nemdohányzókat védő törvény elfogadásának - vélte a főtitkár. Ha a törvénnyel a dohányzási helyek és lehetőségek meghatározása helyett a kereskedelmi forgalom korlátozására törekednének, az nagymértékű fogyasztáscsökkenést okozhat.
Á. A.