Kilencéves csúcson a nyersolaj ára

Az északi-tengeri, Európában irányadó Brent nyersolaj hordónkénti jegyzése tegnap a londoni kőolajtőzsdén (IPE) 26,95 dollárig, az 1991. évi Öböl-háború óta a legmagasabb szintre emelkedett. A több mint féldolláros emelkedés a Reuters szerint az Egyesült Államokban dühöngő hóviharokkal, valamint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) taktikázásával hozható össszefüggésbe. A jelenlegi árak mintegy 16 százalékkal, 3,7-3,8 dollárral haladják meg a 11 nappal ezelőttit. Az OPEC tagjai ekkor kezdtek először arról a lehetőségről nyilatkozni, hogy a jelenlegi kitermeléscsökkentési megállapodás esetleg a március végi lejárata után is érvényben marad. Az ipari országokban ennek következtében egyre nagyobb aggodalommal figyelik az OPEC szándékait, illetve bevételnövelő próbálkozásait. Az Európai Központi Bank (ECB) vezető közgazdásza, Otmar Issing úgy nyilatkozott, hogy ha tartósan magasak maradnak az olajárak - amelyek 12 hónap alatt gyakorlatilag megháromszorozódtak -, az az infláció erősödéséhez vezethet. Ebben a helyzetben ez különösen veszélyes, mivel Európában még csak most kezdődtek el a bértárgyalások, s a megállapodásokba esetleg beépül a jelenlegi magas olajár.
Megfigyelők szerint a másik kockázat az, hogy minél később tér vissza az OPEC kőolajtermelése a normális szintre, annál ingatagabbá, kiszámíthatatlanabbá válik e stratégiai fontosságú nyersanyag ára. Egyébként az OPEC héjának tekintett tagjai, Líbia, Irán és Algéria pénteken Tripoliban tárgyaltak a kínálatkorlátozás kérdéséről, és semmi jelét nem adták, hogy a közeljövőben a jelenleginél több kőolajat szándékoznak a piacra engedni. Az iráni állami rádió szerint az OPEC-tagországok túlnyomó többsége a korlátozás prolongálása mellett foglalt állást. Szaúd-Arábia olajminisztere, Ali al-Naimi, a múlt héten (NAPI Gazdaság, 2000. január 14. 16. oldal) szintén úgy nyilatkozott, hogy elégedett a piac jelenlegi állapotával és nem látja okát annak, hogy december végéig változtassanak ezen a kínálati politikán.