A tollpiac az átlagosnál érzékenyebb a világgazdasági folyamatokra

A tollkivitel két évtizedre visszatekintve átlagosan évi 4000 tonna körüli, 1997-ben 4300 tonna volt. Ezzel a mennyiséggel Magyarország Kína után a világ második legnagyobb exportőrének számít. A minőség tekintetében is egyértelműen a világ legjobbjai között tartják számon a magyar tollat.
Az ebben a "műfajban" rendkívül nagynak tekinthető volumen a hazai állattartási szokásokra vezethető vissza, hiszen a libatartásnak és így a tolltermelésnek évszázados hagyományai vannak. Jelenleg - elsősorban a Tiszántúlon - mintegy 10 millió libát tartanak. Az 1995. évi 1622 milliárd forintnyi teljes magyar exportból a toll hozzávetőlegesen 5,7 milliárd forintot tett ki, s ezzel az összes baromfitermék-export értékének több mint 13 százalékát a toll adja.
A tollértékesítés lényegében exportot jelent, mivel a hazai fogyasztói felhasználás a kivitelhez képest minimális.
Az export piaconkénti összetétele az elmúlt 7-8 évben részben átalakult. A legnagyobb mennyiség, a kivitel több mint 53 százaléka, továbbra is Németországba kerül, jelentős mennyiséget szállítunk még Ausztriába, Svájcba és Franciaországba is.
A Japánba irányuló export viszont csökkent - 4,1 százalékról 2,5 százalékra, ám az emelkedő árak miatt a dollárban számolt bevétel közel szinten maradt.
Japánnal ellentétben azonban a világpiacon folyamatosan csökken a toll ára, ennek ellenére a magyar toll tartja árelőnyét. Az 1990-ben még 13,8 dollárra becsült kilogrammonkénti átlagár 1998-ra 10,7 dollárra csökkent. Az ágazat számára ez, illetve a tőkehiány okozza a legnagyobb problémát, ugyanis ebből adódóan a termelők a jó minőséget jelentő 2-3 alkalom helyett 3-4-szer tépik meg a libákat, s így a minőség romlik.
A belföldi eladások az exporthoz képest szinte jelentéktelen mennyiséget képviselnek. Ennek oka abban keresendő, hogy a hagyományok miatt a toll általában nem a kereskedelmi forgalomban cserél gazdát. A magas hazai árak következménye, hogy 1995-től kezdődően megjelent az importtoll is.
Az ágazat jövőjét illetően meglehetősen bizonytalan Ádám Ildikó, ugyanis a toll egyértelműen konjunktúratermék. Így a forgalmat a globális gazdasági folyamatok erőteljesen befolyásolják, s a mostani válsággyanús helyzetben sokan elhalasztják az ilyen jellegű vásárlásaikat. Ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban egy jó minőségű pehelypaplan ára elérheti a 700-800 dollárt, Japánban pedig néha még ennél is drágább, akkor ez nem is annyira meglepő.
Á. A.