Kiegyensúlyozott kereslet-kínálati helyzet

Egy mezőgazdasági termény árának előrejelzése több szempontból eltér például az iparban alkalmazható módszerektől, mivel a látszólag azonos árbefolyásoló tényezők itt más súlyt kapnak. Nyilvánvaló, hogy a szezonalitás igen fontos elem a termények áralakulásában, ugyanígy a véletlenszerű események - elsősorban az időjárás - hatása is rendkívül nagy lehet.
Az árat valójában négy összetevő eredője alakítja: a ciklikusság/szezonalitás, az aktuális ártrend, a háttérben húzódó kereslet-kínálati helyzet, valamint a véletlen, előre nem látható események (például fontos termelési régiókban bekövetkező szélsőséges időjárás vagy politikai fejlemények). Utóbbiakkal értelemszerűen nem foglalkozunk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy ezek hatása olykor a valós kereslet-kínálati helyzet által indokoltnál jóval magasabbra tudja repíteni az árakat.
A másik három áralakító tényezőt azonban célszerű részletesebben vizsgálni.
Ehhez segédletként táblázatban foglaltuk össze mindkét gabonafélének a legutóbbi hat piaci szezont felölelő kereslet-kínálati mérlegét. Mind a búzát, mind a kukoricát világszerte termesztik és fogyasztják, ezért táblázataink a globális adatokat tartalmazzák, míg zárójelben az USA megfelelő adatai találhatók. Az első három oszlopban az összkínálat (nyitókészlet + termés + import), az összfelhasználás (emberi fogyasztás + takarmány + vetőmag + export + veszteség), valamint az export szerepel. A negyedik oszlopban a kínálat és felhasználás különbözeteként adódó zárókészletet, az ötödikben pedig a zárókészletnek az összfelhasználáshoz viszonyított százalékos arányát tüntettük fel. Tapasztalatok szerint jól kimutatható összefüggés van ez utóbbi - mint a biztonságos ellátás fokmérője - és az adott szezon árszintje között. Ez az arányszám valóban többet mond a várható helyzetről, és főként nagyobb kihatású, mint például a termés előző évihez viszonyított növekedése vagy csökkenése.
Bár az utóbbi években az USA a világ búzaexportjának csak körülbelül egynegyedét adta, úgy tűnik, hogy az amerikai termés és készlet alakulása mégis alapvetően befolyásolja a chicagói árutőzsde (CBOT) jegyzéseiben megtestesülő világpiaci árat.
Jó példa erre, hogy az 1995/96. évi szezonban - bár nem katasztrofálisan - alacsony (19 százalék) volt a világkészlet, az árak mégis rekordszintre emelkedtek, amiben feltehetően nagy szerepe volt annak, hogy az USA megfelelő mutatója ritkán tapasztalt alacsony szintre, 16 százalékra zuhant. Az 1996. tavaszi-nyári csúcsszint óta folyamatos az áresés, jól tükrözve az amerikai zárókészlet/felhasználás mutató emelkedését, miközben a világadatokból számított hasonló arányszám nem jelez lényeges javulást.
A zárókészlet/felhasználás hányados és az ár összefüggését vizsgáló elemzések az USA elmúlt 20 évi adatait vették figyelembe. Ezek eredményeként egy ársáv adódott, ami a különböző zárókészlet/felhasználás arányokhoz egy több hónapra előremutató ártartományt rendel. Ennek alapján a 2000. júliusra szóló határidős jegyzés pályája a bushelenkénti 260-340 centes tartományban mozog. Eddig a tényleges áringadozás 255 és 350 cent között volt, jelenleg 280 cent körül van a jegyzés.
A 41 százalékos amerikai zárókészlet/felhasználás arány megnyugtató, sőt bőséges kínálatot tükröz. Ez a mutató az 1982-87 közti időszakban volt ennél magasabb, amikor az ár a 240-410 centes sávban időzött éveken keresztül.
Kukoricából az USA lényegesen nagyobb hányadát adja a globális termésnek, mint búzából, az exportban pedig mintegy kétharmados arányával meghatározó súlyú szereplő. Ennek alapján még szorosabb összefüggés feltételezhető a zárókészlet/felhasználás arány és az árszint között. És valóban: az elmúlt húsz év legalacsonyabb, 150-200 cent/bushel körüli árait az 1986. júliustól 1987 decemberéig tartó időszakban regisztrálták. A mutató az 1986/87. évi szezonra 89 százalékra emelkedett az előző, már szintén szokatlanul magas 43 százalékról. A legjellemzőbb arányok 10-25 százalék között szóródnak. Az 1995/96. évi szezon 5 százalékos mutatója 1996 nyarára 500 cent fölötti rekordmagasságba repítette a kukorica árát. Azóta a készletek fokozatos "felépülésével" kiegyensúlyozottá vált a kereslet-kínálati helyzet, és ez az árakban is tükröződik. A búzánál már említett módszer szerint a júliusi kukoricajegyzés jellemző ársávja 200-280 cent. Az eddigi áringadozás szélsőértékei 210 és 265 cent, most a jegyzés 228 cent/bushel.
Mind a búza, mind a kukorica esetében a második félév árszintjét már a következő piaci szezon zárókészlet/felhasználás aránya is befolyásolja, ennek számításához azonban jelenleg még előzetes adatok sem állnak rendelkezésre.
H. I.