A cseh exportőrök kifogásolják a kvótát

A magyar piac a közelsége és a kedvező árak miatt kulcsfontosságú a cseh acélipar számára, állítja a cseh szakmai szövetség, amely most azért lobbyzik, hogy a prágai kormány nyújtson be panaszt egyrészt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), másrészt a CEFTA-hoz, és kérje a kvótarendszer megszüntetését.
A magyar oldalról január 1-jétől, négyéves időtartamra életbe léptetett kvóta évi 45 ezer tonnában szabja meg a Csehországból importálható acél mennyiségét. A negyedévenkénti importengedélyezés alapján működő rendszer ezen belül egyebek között évi 12 700 tonnára korlátozza a melegen hengerelt, ötvözetlen rúdacél, 12 200 tonnára a betonacél és huzal, 10 ezer tonnára a melegen hengerelt idomacél és 2500 tonnára a hegesztett acélcső és üreges szelvény bevitelét. Az elmúlt évben ezzel szemben még több mint 100 ezer tonna cseh acéltermék érkezett az országba, ami a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés szerint már veszélyeztette a hazai termelőket.
A cseh fél szerint a bevezetett kvótarendszer nem egyeztethető össze a szabad kereskedelem elveivel, ugyanakkor az MVAE részéről úgy látják, hogy az nem sérti a CEFTA-egyezményt. Alkalmazását az indokolja, hogy a cseh cégekkel folytatott többszöri tárgyalás eredményeként az export mérsékléséről tavaly júliusban született megállapodás ellenére augusztusban és szeptemberben már az abban kikötött mennyiség tízszeresét szállították a magyar piacra.
A Metal Bulletin a magyar importkvótákat egyébként a Kelet-Európában erősödő protekcionista hangulat egyik megnyilvánulásaként értékeli, megemlítve, hogy a csehek a lengyel és ukrán export elleni dömpingvád lehetőségét vizsgálják.