BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A szén a villamos energia fő forrása

A nemzetközi szénkereskedelem bővülésére számítanak az elemzők. A kapacitás- és termelékenységi tartalékoknak köszönhetően javul az energiahordozó versenyképessége. A legnagyobb szénexportőrök - Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államok - piaci pozíciójában nem mutatkozik számottevő változás.

2000. január 15. szombat, 00:00

A nemzetközi szénpiacon hosszabb távon sem kell tartani szűk keresztmetszetektől. A jelenlegi kitermelési ütem mellett a világ gazdaságosan kiaknázható kőszéntartalékai még 162 évig, a barnaszénkészletek akár 242 évig is elegendőek. A német Rheinbraun AG tanulmánya szerint a szén világpiacát a szállítók közötti erős verseny jellemzi. A szén esetében már csak ezért sem kell tartani a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mesterséges kínálat-visszafogásához hasonló piaci fellépéstől - vélik a tanulmány szerzői.
A legnagyobb kőszéntermelők listájának élén Kína és az Egyesült Államok áll. Kína a globális kőszéntermelés egyharmadát, az Egyesült Államok pedig egynegyedét adja. Utánuk India, Dél-Afrika és Ausztrália következik. A világ tíz legnagyobb kőszéntermelője 1998-ban a teljes kínálat 92 százalékát adta.
A szénexportőrök köre viszont meglehetősen eltér az előbbiektől, miután a legfontosabb termelő országok belső felhasználása között nagy különbségek vannak. 1998-ban a tengeri úton lebonyolított exportban messze Ausztrália vezetett 167 millió tonnával, a második és harmadik helyet Dél-Afrika és az Egyesült Államok foglalta el 67, illetve 50 millió tonnával.
A világ elsődleges energiafelhasználásában a szén 1998-ban 24,5 százalékos súllyal szerepelt, ezen belül 21 százalékot tett ki a kőszén, 3 százalékot a barnaszén. (E rangsorban a kőolaj az első 36 százalékkal, a földgáz részesedése 21 százalék, a megújuló energiaforrásoké 13 százalék, az atomenergiáé 6 százalék.)
A szén legfőbb felhasználója - 60 százalékkal - a villamosenergia-termelés. Ez 1998-ban 32 százalékban a kőszénre, 5 százalékban a barnaszénre épült. Míg a barnaszenet alacsony energiatartalma folytán általában a lelőhelyen alakítják át, feketeszénből nagy mennyiségek kerülnek a nemzetközi kereskedelembe.
A kőszén világkereskedelme 1998-ban 524 millió tonna volt, ami a globális termelés 15 százalékának felelt meg. A tengereken lebonyolított exportot 470 millió tonnára becsülték.
A szénexport látványos - 1980 és 1998 között 127 százalékos - növekedése dacára a kőolaj és a földgáz nemzetközi piaci súlya (57, illetve 20 százalék) számottevően nagyobb. A tanulmány szerzői -Hans Gruss, Hans-Wilhelm Schiffer és Josef H. Gallisch - szerint a szén világkereskedelme a következő évtizedben évenként átlagosan 15 millió tonnával növekszik. Emellett a szénárak alakulását illetően is derűlátóak, mivel főként az erőművekben használt kazánszén esetében a kereslet tartós növekedésére van kilátás.
A legfontosabb exportőrök piaci súlyában aligha lesz jelentős eltolódás. Kínában és Indiában a felszínre hozott kőszenet túlnyomórészt a belföldi piacra szánják. Az Egyesült Államok, amely 1993-ig az első számú exportőr volt évi 100 millió tonnás nagyságrendű kivitellel, a jövőben a "swingsupplier" szerepét fogja betölteni. Ausztrália tehát a következő években is megtarthatja vezető szerepét.
A kazánszén legnagyobb felvevőpiaca mindenekelőtt Kelet-Ázsia, ezt csak Ausztrália tudja ellátni kellő mennyiségben.
A világ kőszéntermelésében mintegy 350 vállalat vesz részt, ebből 250 az Egyesült Államokban található. Közülük körülbelül 170 a világpiacon is jelen van. A volt szocialista országok széntermelését nem számolva a tíz legnagyobb cég a globális kínálat közel felét adja, és a koncentráció a fúziók révén még folytatódik.
(HANDELSBLATT)

Ez is érdekelhet