A makrogazdasági feltételek javulása minden bizonnyal megmutatkozik az acél iránti kereslet élénkülésében is, jósolja Ekkehard Schulz, az Eurofer elnöke a Metal Bulletin hasábjain. Az acélipar néhány szektorában már ma is magas a kapacitáskihasználás, a többinél pedig annak további emelkedésére számítanak. A gépipar termelése folyamatosan növekszik, s ugyanez mondható el az építőiparról is - mindkettő alapvető jelentőségű felvevőpiaca az acéliparnak. Az egészségesnek ígérkező kereslet mellett előreláthatóan az ágazat vállalatainak pénzügyi helyzete is javul a tavalyi hanyatlás után. Az amerikai dollár erősödése miatt ugyan jelentősen megnőttek az európai acélgyártók nyersanyagköltségei, ugyanakkor ezek nagy része a magasabb exportárbevételek révén megtérült, sőt, a magasabb világpiaci árak a belső piacon is éreztették hatásukat.
Az európai acélimport tavaly valamelyest elmaradt a megelőző évitől, de Schulz szerint még mindig nagyon magas az aránya a teljes felhasználáson belül. Arra számít, hogy az ázsiai gazdasági fellendülés, az acél iránti kereslet normalizálódása automatikusan változtat ezen a nemkívánatos helyzeten, de ha ez nem lesz elég, akkor az Eurofer mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió illetékes hatóságai keményen lépjenek fel a térség acéliparát kedvezőtlenül érintő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (a dömpingárak) ellen. Ezt az eljárást követik minden olyan exportőrrel szemben, amelynek tevékenysége nem felel meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak.
Mindent egybevetve, az Eurofer elnöke szerint az idén növekedni fog Európa acéltermelése, s nemcsak a tavalyit, hanem még az 1998. évi 160 millió tonnát is meghaladja.
