Változatlanul nyomottak az árak

A lengyel piacon már 1997 óta tart a vágósertésárak lemorzsolódása; a múlt év november végén már csupán kilogrammonként 2,70 zlotyt (1 USD = 3,47 zloty) fizettek a felvásárlók, ami közel 35 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest, de különösen meredek - mintegy 27 százalékos - a csökkenés az 1998. júliusi árszinthez képest.
Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy tavaly 10 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnára nőjön a sertéshústermelés. Ebből a mennyiségből 1,4 millió tonna került a vágóhidakra, 900 ezer tonna pedig a szabadpiacon talált vevőre.
A belső túlkínálat kialakulásában döntő szerepe volt az exportlehetőségek beszűkülésének. Míg 1997-ben összesen 260 ezer tonna volt az export, az elmúlt évben csupán 200 ezer tonna sertést, illetve sertéshúst szállítottak külpiacokra. Az első félévi kivitel még mintegy 30 százalékos emelkedést mutatott, de az év második felében, döntően az orosz kereslet zsugorodása miatt, drámai visszaesés következett be.
Ebből a helyzetből valószínűleg nem lesz könnyű a kilábalás, hiszen a legtöbb sertésexportőr ország és különösen az Európai Unió tagállamai szintén túltermeléssel bajlódnak.
A drasztikus árcsökkenés ellenére a sertéstartás egyelőre rentábilis maradt Lengyelországban, főleg az alacsony gabonaáraknak köszönhetően. Ezzel magyarázható, hogy a malacárak szeptemberben még 4,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban.
Az előbbiek "hátterében" a múlt év közepén 19,2 millió darabos sertésállomány állt, 6 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Piaci elemzők ebből arra következtetnek, hogy a lengyel sertéshústermelés és -kínálat 1999 első felében 5-7 százalékkal tovább növekszik majd. A második félévet illetően viszont még mind a takarmányárakat, mind az exportlehetőségeket illetően nagy a bizonytalanság, ezért nagyon óvatosak a prognózisok.