Több mint tíz százalékkal nőtt a burgonyatermés

Tavaly Magyarországon öszszesen 56 295 hektáron ültettek burgonyát, ami csaknem 10 százalékkal haladta meg az előző évi vetésterületet. A hektáronkénti 20,4 tonnás átlaghozam mellett 1,15 millió tonnás termést sikerült betakarítani, ami több mint 13 százalékkal haladja meg az 1998. évi 1,014 millió tonnát. Ez az adat bruttó mennyiséget jelent, ugyanis a tárolások során az idén 75 ezer tonna veszteséggel számolnak.
A betakarított mennyiségből hozzávetőlegesen 100 ezer tonnát vásárol fel a feldolgozóipar, s előreláthatóan 50 ezer tonnát használnak fel takarmányozás céljára, míg a friss fogyasztás 550 ezer tonna körül alakul majd. Ez utóbbi mennyiség a jövőben még emelkedhet - a magyar szabvány szerint ugyanis eddig csak a 4 centiméternél nagyobb gumókat lehetett kereskedelmi forgalomba hozni, a terméktanács viszont szeretne bevezettetni egy új "extra minőségű étkezési burgonya" csoportot. Ezen belül már a 2,5 centiméternél nagyobb átmérőjű gumókat is értékesíteni lehetne -, az említett kategórián belül ugyanis két méretcsoportot, 25-45 és 46-75 milliméter közöttit határoztak meg.
A kereskedelmi áruval szemben a betakarított vetőburgonya mennyisége nem növekedett, s az 1998. évi 150 ezer tonnás szinten maradt. Szentes Nándor szerint a szaporítóanyaggal kapcsolatosan a legnagyobb gond, hogy a termelők Magyarországon mindössze 15-20 százalékban használnak fel minősített alapanyagot, míg az Európai Unió (EU) tagállamaiban ez az arány átlagosan 70 százalék körüli. (Az előzetes becslések szerint várhatóan növekszik a hazai nemesítésű szaporítóanyagok aránya, az elmúlt évekbeli 8-10 százalékról csaknem 15 százalékra.)
Az említett belföldi igényeket és a tárolási, illetve egyéb veszteségeket alapul véve hozzávetőlegesen 100-120 ezer tonnás krumplifölösleggel számolnak a terméktanács vezetői. A kivitel továbbra is többnyire a kelet-európai országokba irányul, elsősorban Szlovákiába, Horvátországba, Romániába és Moldáviába, annak ellenére, hogy a volt szocialista országok közül csak Magyarország szállíthat étkezési burgonyát az EU-ba. (Jelenleg viszonylag komoly érdeklődés csak az olasz és a német importőrök részéről van.)
Az idei kilátásokkal kapcsolatosan Hajdú Zoltán, a OBT ügyvezető titkára megjegyezte, hogy a növekedés feltehetően csak átmeneti, s a vetésterület valószínűleg stagnálni fog, sőt visszaesés is elképzelhető. Ez azzal magyarázható, hogy a piaci árak jelenleg viszonylag alacsonyak - a vetőburgonyáért csupán 55-75 forintot kínálnak kilogrammonként, az étkezésiért pedig 27 forintot, ami visszaveti a termesztési kedvet.
Á. A.