Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei mézterméshez kapcsolódóan a repcetermés kitűnően sikerült, az akácméz jónak mondható, a többi területen viszont katasztrofális a hozam: a nagy hőség miatt nem volt számottevő termés hárs-, szelídgesztenye-, napraforgó- és selyemkórómézből sem. Mindez összességében ötezer tonnás terméskiesést és mintegy kétmilliárd forintos kárt jelent az ágazatnak - mondta a Napi Agrobiznisznek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Nőttek a terhek
A veszteséget a kisebb terméshozam mellett tovább növelte a kiadások megugrása: a méheket a szokásosnál 4-5 héttel korábban, már június végén el kellett kezdeniük etetni a gazdáknak, emiatt a méhészek nagyobb mennyiségű cukor felvásárlására kényszerültek. A szárazság mellett egy más évszakokban jellemző betegség pedig megtizedelte az állományt: a Nosema apis nevű véglény támadása ellen a magyar méhészek azért nem tudtak védekezni, mert az uniós gyógyszer-forgalmazási feltételek szigorodása miatt a medicina hazai gyártójának már nem érte meg a forgalmazás, így a gazdáknak nem volt mivel gyógyítani az állatokat. A mézpiacon az a furcsa helyzet alakult ki, hogy bár a termés nagyon gyenge, az árak mégis nyomottak, szemben például a gabonapiaccal - mutatott rá Bross.
Enne oka, hogy az Európai Unióban a mézpiac nem szabályozott, így a dél-amerikai és kínai termelők korlátlan mennyiségű mézet vihetnek be és a magyar méz kilencven százaléka is exportra kerül. Ráadásul hiába emelkedett a világpiacon az elmúlt évben mintegy 20-30 százalékkal a méz ára, az akkoriban 280 forintig szökő euróárfolyam visszaerősödése alaposan visszavetette a magyar méhészek hasznát.
Gyenge szankciók
Ami a közelmúlt mézhamisítási ügyeit illeti, Bross Péter a legnagyobb problémát abban látja, hogy a mézre vonatkozó élelmiszerkönyvi előírások meglehetősen lazák, ráadásul a hazánkban forgalomba kerülő mézek mintegy 70 százaléka ennek ellenére sem felel meg a követelményeknek. A hamisított mézek miatt az állat-egészségügyi hatóságnak kellene - a pénzbüntetés mellett akár bezárásokkal is - szankcionálnia, ám érdemi lépések nem történnek a hamisítások visszaszorítására.
Az OMME ezzel szemben nem hagyja "kihűlni" a hamisítási ügyeket, és továbbra is félévenkénti rendszerességgel tájékoztatja a közvéleményt a németországi Bréma egyik független laboratóriumában készült felméréseinek eredményéről - ígéri Bross. Folyamatban van emellett a minőségbiztosításhoz kapcsolódó mézzárjegy bevezetésének előkészítése is, amely tanúsítani fogja, hogy az ilyen zárjeggyel ellátott mézet Magyarországon termelték és természetes eredetű. A zárjegyeket a megfelelő minősítés után az OMME adja ki, és garantálja a fogyasztóknak, hogy ezek a mézek nem hamisak. Elvileg ha bármilyen adalék anyag (cukor, enzim, aroma stb.) kerül a mézbe, az már hamisnak tekinthető.
Óvatosabb kereskedők
A magyar méhészek többsége tartja magát a szabályokhoz, hiszen a hazai méztermés 90 százaléka exportra kerül. A főleg nyugat-európai vevők pedig minden egyes szállítmányt szigorúan ellenőriznek. A mézet legtöbbször a feldolgozás során, illetve a boltokba szállítás előtt, a kiszereléskor hamisítják. A hamisítók között a magyarok mellett cseh és osztrák cégek is megtalálhatóak, igaz, a méz hamisítása az unió más országaiban is meglehetősen gyakori. Az OMME folyamatosan egyeztet az illetékes minisztériummal a hazai méztermeléssel kapcsolatos anomáliák felszámolásáról és reményeik szerint az államigazgatás a jövőben egyre inkább támaszkodik a szakmai szervezetek véleményére is a hazai piac védelmében.
Az OMME első híradásai óta egyébként úgy tűnik, az áruházláncok is óvatosabbá váltak. A legnagyobbak között vannak, amelyek már csak olyan mézet fogadnak be, amelyhez az OMME brémai mérésének eredményét is csatolni tudják.
