Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon is egyre nagyobb károkat okoz a kukoricabogár, amely az idén is tizedeli a sorokat. Úgy tűnik, a rovar kártétele és az aszály jelentős terméskiesést okoz a várakozásokhoz képest, gazdálkodói becslések szerint ez akár 50 százalékos is lehet. A terméskiesés miatt pedig tonnánként 40-45 ezer forintra is emelkedhetnek az árak, annál is inkább, mivel a környező országokban is hasonló az időjárás.
Az elmúlt években nem okozott jelentős károkat a kukoricabogár, most azonban, hogy mindezt az aszály is súlyosbítja, jelentősen próbára teszi a gazdákat – mondja lapunknak Csergő Vilmos, a Paksi Biritói Pusztabír Kft. (BP) növényvédőse és résztulajdonosa. Idén hektáronként 5-6 tonnás átlagterméssel számolnak a gazdaságban, holott jobb években a 9-10 tonnás termés is elérhető. A talajfertőtlenítés mellett a repülős permetezéssel próbálkoznak az idén, de a rovar által okozott kár így is 30-40 százalékos terméskiesést okozhat. A többletpermetezés, talajfertőtlenítés megnöveli a költségeket és nő a traktorok üzemóraideje is.
A jelenlegi modern növényvédő szerek hatását nem tartják különösebben terhelőnek a környezetre nézve, mivel ilyenkor, nyár derekán már kevesebb állat fordul meg a kukoricásokban, a méheknek okozott esetleges terhelésre azonban figyelmet fordítanak. A szakember szerint a kukoricabogár elleni lehetséges védekezést szolgálhatják a Magyarországon még csak kísérleti jelleggel folyó vetőmagkutatások, illetve az adott nagyságú területen a tőszám csökkentése.
A faddi Dunagro Szövetség (DSZ) növényvédőse, Czégény László szerint a kukoricabogár-invázió legnagyobb kártétele, hogy a növény fő- és támasztógyökereit az állat megrágja, emiatt a növény szára eldől, meggörbül. Súlyosabb esetben annyira elhajlik, hogy nem is tudják betakarítani. Ez komoly károkat okoz a gazdáknak, s ezek a gondok az elmúlt három évben nem különösebben, idén viszont hatványozottan jelentkeznek. A talajfertőtlenítésen és a légi permetezésen kívül itt a hidastraktort is bevetik a védekezéshez, mivel ez jóval olcsóbb, mint a repülőgépes megoldás. A légi permetezés egyébként az adott évre nincs hatással, csak a következő évben akadályozza meg a kukoricabogár-lárvák kikelését. A nehézkes védekezéssel az a legnagyobb gond, hogy a termelés biztonsága így nehezen garantálható. A legjobb megoldás olyan genetikailag kezelt vetőmagok használata lenne, amelyek eleve ellenállnak a kártevő rovaroknak – teszi hozzá Czégény. A faddi gazdaságban a jobb években hektáronként 8 tonna kukoricát is sikerült betakarítani, idén alighanem be kell érniük 4-5 tonnával.
A Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-nél ugyancsak 2003-ban észlelték a kukoricabogarak megjelenését, és az idei évről már egyértelműen elmondható, hogy megfelelő védekezés nélkül komoly veszteségeket lesznek kénytelenek elszenvedni – magyarázza Szanyi Attila, a társaság középhidvégi kerületének növényvédőse. Náluk volt már példa a hektáronkénti tíztonnás termésre, idén azonban 4-6 tonnánál többre nem számítanak. A jelenlegi védekezési megoldásokon ebben a gazdaságban is lehetne javítani, egyrészt a növényvédő szerek hatékonyságának növelésével, másrészt olyan vetőmagok előállításával, amelyeket valamilyen tulajdonságuk miatt eleve nem támadnak meg a kukoricabogarak.
A 2004–2006-os évek csapadékos időjárása „elaltatta” a termelők veszélyérzetét, és a kukoricabogár ismét „meglepett” néhány termelőt. A kártevő gyors elszaporodása és az aszály együttesen igen súlyos károkat okozott az idei kukoricásokban. Akik viszont az elmúlt években igénybe vették a Pioneer kukoricabogárkockázat-elemző (KKE) programját, azok nagyrészt elkerülték a súlyos károkat – hívja fel a figyelmet Máté József, a Pioneer Hi-Bred Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatója. A Pioneer Szerviz szolgáltatásának keretében az imágórajzás idején a Pioneer agronómusa csapdákat helyez el a gazda tábláján, és az eredményt – a csapda tartalmát megvizsgálva – a gazdával együtt kiértékelik. A KKE keretében a fogási darabszám és a tábla „előélete” alapján viszonylag pontosan megadható az a technológia, amellyel a következő évben védekezni lehet a kukoricabogárlárva-kártétellel szemben. Ez lehet vetőmagcsávázás, talajfertőtlenítő használata vagy ezek kombinációja, illetve a monokultúra kerülése.
A Pioneer kísérletei alapján azonban teljesen egyértelmű, hogy a kukoricabogárral szemben rezisztens genetikailag módosított (gm) kukoricafajták hazai alkalmazása forradalmasíthatná a védekezést – teszi hozzá Máté. A Pioneer egyébként a költségtakarékosságot, környezetkímélést és a stabilabb, magasabb hozamot hozza föl a gm-kukorica melletti érvként. A cég csehországi tapasztalatai alapján adott évben a genetikailag módosított vetőmag hektáronként 53 euró többletkiadással járt a gazda számára, ám a terméstöbbletből adódó bevétel és a kisebb növényvédőszer-felhasználásból adódó megtakarítás végül hektáronként 157 euró többletjövedelmet biztosított a gm-kukoricát termelő gazdának.
A hazai és az uniós jogi szabályozás szerint egyelőre csak kísérletezésre szabad használni a kukoricabogár ellen védett gm-kukoricahibrideket, ám annak ellenére, hogy a cég időben beadta az engedélyezési kérelmet, csak júniusban tudta volna elkezdeni a vizsgálatokat – mondja lapunknak Czepó Mihály, a Monsanto Kft. engedélyeztetési vezetője. A társaság két területen tervezett kísérleteket folytatni Magyarországon: egyrészt a genetikailag módosított kukorica védettségét tesztelné a kukoricabogárral szemben, másrészt a környezeti hatását vizsgálná a hasznos élő szervezetekre nézve. Bár a kukoricabogárra vonatkozó tavaly beadott kérelmüket a hazai géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság nagy szavazati többséggel támogatta, a környezetvédelmi szakhatóság csak hosszas habozás után adta meg a hozzájárulást a kísérletezésre. A kiadott engedély azonban amolyan „nesze semmi, fogd meg jól” jellegűre sikeredett, ugyanis – állítja Czepó – egyrészt teljesíthetetlen feltételeket ír elő, másrészt júniusban a kísérleteket már aligha lehetett elkezdeni.
Pedig a genetikailag módosított, kukoricabogárnak ellenálló fajtákkal kapcsolatos hazai tapasztalatszerzés rendkívül fontos lenne a fenntartható és biztonságos kukoricatermesztés szempontjából. A zömében az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok, mérések azt mutatják, hogy a bogár ellen védett genetikailag módosított kukorica a jelenleginél hatékonyabb védekezést tesz lehetővé és nincs káros hatása a fauna szempontjából fontos hasznos rovarokra, szemben a jelenleg alkalmazott, gyakran széles spektrumú növényvédő szeres eljárásokkal – teszi hozzá a szakember. A hatékonyabb védelem miatt nagyobb és biztosabb termés érhető el, a növény jobban bírja a szárazságot az egészségesebb gyökérzetnek köszönhetően, csökken a környezetterhelés, illetve munka-egészségügyi szempontból is biztonságosabb, mivel nem kell erős mérget használni. Jelenleg mintegy tízezer forint körülire becsülik azt az összeget, amennyibe egy hektár bevetéséhez elegendő kukoricabogár ellen védett vetőmag kerülne. Ez jelentős költségmegtakarítást jelentene akkor, amikor a gazdáknak most csak a talajfertőtlenítés megközelítőleg 15-20 ezer, a rovarölő szerek kiegészítő légi permetezése pedig hektáronként 9-10 ezer forintba kerül. A Monsanto megbízásából a Hoffmann International 2005-ben felmérést végzett a száz legnagyobb területen gazdálkodó cégek körében. Ennek eredménye szerint a gazdálkodók 80 százaléka termesztene genetikailag módosított, kukoricabogárnak ellenálló kukoricát.
