Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mi minden köti a Szent István Egyetemhez, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karhoz?
– Jelenleg az egyetem professor emeritusa vagyok, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (GTK) tanítok. 1952-ben itt végeztem én is, akkor még más elnevezésű karok voltak Gödöllőn. A mi évfolyamunk volt az első szakosított, azóta számos dolog változott, a szakok karokká nőttek. Agrárpolitikát mi még Nagy Imrétől hallgattunk. Nagy múltú egyetem ez, az agrártárca számos vezetője került ki innét – erre is méltán büszke lehet az intézmény.
– A GTK-n december 3–6. között Tradíció és innováció címmel jubileumi konferenciát rendeznek, ötven éve ugyanis annak, hogy gazdasági képzés folyik Gödöllőn.
– A konferencia címe találó. A tradíció és innováció egyaránt fontos, mondhatni nélkülözhetetlen – bár sokszor árnyaltak ezek a kifejezések. A tradíció sokak számára csak elavultságot közvetít, pedig nagy szerepe van a mezőgazdaságban. Hiszen valami ismert, kedves dolgot jelöl, és még ha ez a mai világban nem elég is, mindenképpen tiszteletre méltó. Az innovációtól pedig azért idegenkednek, mert kockázatos, félő, hogy kudarchoz vezet, pedig egyszerű a megoldás: tanulni kell!
– Csak legyen, akitől lehet! A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága elnökeként is szívén viseli az agrárium sorsát. Számtalan tudományos munkája jelent meg a témához kapcsolódóan.
– Szeretek írni. Kell az élethez. A tanítás, oktatás és a rengeteg tapasztalat folyamatosan formálja az embert, így nem lehet abbahagyni. Örömömet lelem benne, bár néha visszás ez az érzés, manapság nem a legnépszerűbb téma a gazdaság, sokszor úgy érzem, csak „filoszok” vagyunk. Gondoljon csak bele a nemzeti évfordulóinkba! Nagy részük hadi vagy irodalmi eseményekhez kapcsolódik, nem kötődik egyik sem gazdasági tudósainkhoz, feltalálóinkhoz. Ezért is van szükség arra, hogy felhívjuk a figyelmet: a gazdaság, a közgazdaság, a mezőgazdaság és a műszaki intelligencia fontos témák, nélkülözhetetlenek a mai világban. Van pótolnivalónk.
– Számos témát ma az agrárgazdasággal együtt kezelnek, ilyen a környezetvédelem, a vidékfejlesztés. Ezekről mi a véleménye?
– Fontosak, de jól is kell értelmeznünk őket. Nem új keletű dolgok ezek, régen is tudták a parasztemberek, hogy vigyázni kell a környezetükre, hiszen abból éltek. Létezett akkor is környezetvédelem, csak nem fogalmazódott meg ilyenformán. Persze azóta sokat változott a világ és az igények is. A környezetvédelem nagyon fontos dolog, meghatározott keretek között, de manapság sokan megélhetési forrást látnak benne, nem tudják okosan, mértékletesen kezelni. A vidékfejlesztés sem új, hiszen már a XIV. században élt Kálti Márk is megírta krónikájában, hogy „Akié a föld, a víz, a fű – azé minden”. Sokan ezt a fogalmat is leegyszerűsítik bármiféle munkahelyteremtésre, de nem szabad, hiszen minden vidéknek javakat kell tudnia előállítani, amely javak értékesíthetőek. A fogalom egy átfogó gazdaságfejlesztést takar, nem csupán néhány munkahely létrehozását – az nem elegendő. Sokan beszélnek a területi egyenlőtlenségekről; ezek léteznek, létezni is fognak, nem lehet mindent teljesen kiegyenlíteni. Ezt el kell tudni fogadni.
– Mivel tölti legszívesebben az idejét?
– Tanítani nagyon szeretek, mindig is szerettem. Sokszor más megbízatást kaptam, de az oktatáshoz mindig visszatértem. Nagy örömömet lelem benne, minden egyetemi csoport valami újdonságot hoz, és jó látni, mennyi jól felkészült, kiváló tudású fiatal lép a pályára. Tudom, nemsokára abba kell hagyni. Itt van a családom, az unokáim, ők kitöltik az életemet.
