Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Intervet évek óta folytat vizsgálatokat a madárinfluenza és egyéb baromfibetegségek elleni vakcinázás területén, a vakcinagyártó és -forgalmazó cég rendezvényén saját tapasztalatait is megosztotta a résztvevőkkel. A konferencia témái között egyébként is kiemelt figyelmet kapott a madárinfluenza. Mint kiderült, a vizsgálatok alapján nem elsősorban a vándormadarak terjesztik a kórt, sokkal fontosabb az élőállat- és a nyershúskészítmények forgalmának kontrollálása a fertőzött területekről.
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa emlékeztetett arra, hogy tavaly, amikor a kór elérte Európát is, Brüsszel engedélyezte a nagy értékű állatkerti madarak oltását, ha az adott tagállam állat-egészségügyi hatósága azt hivatalosan kérte. Magyarország – hasonlóan számos európai államhoz – élt a lehetőséggel, és brüsszeli engedéllyel elrendelte a szabadban tartott állatkerti madarak esetében a prevenciót.
Sós Endre tagja annak az európai ad hoc bizottságnak, amely értékelte a tavalyi oltások eredményeit, így a hazai szakemberek első kézből hallhattak összefoglalót 13 ország tapasztalatairól is. A legfontosabb a megfelelő időközönkénti oltás, amellyel kialakítható a madarakban a védettség. A tavalyi évhez hasonlóan a magyarországi állatkertekben az idén tavasszal is megkezdődik a madarak újravakcinázása, amelyhez az oltóanyagot ezúttal is az Intervet Kft. ajánlotta fel. A madarak védettségét vérvizsgálattal ellenőrizték, és a vakcinázásnak köszönhetően megfelelő ellenanyagszintet mértek. Egyéb állatfajok közül a macskafélék fogékonysága már igazolt, ezért járványveszélyes időszakban fokozott figyelmet kell fordítani az állatok mozgására. (Hazánkban és Európában jelenleg szerencsére nem kell tartanunk madárinfluenza-járványtól.)
A galambászokat igen érzékenyen érintették a tavalyi madárinfluenza során elrendelt hatósági versenykorlátozások – számolt be Schindler Gábor galambspecialista szakállatorvos. A tudományos kísérletek eredményei alapján elmondta, hogy a galambok – erős faji rezisztenciájuk miatt – a madárinfluenza terjesztésében nem játszanak szerepet, de ellenálló-képességük fokozható a vakcinázásnak köszönhető aktív védelemmel is. Ezt támasztja alá a 2006 decemberében és idén januárban, az Állami Oltóanyag Ellenőrző Intézetben elvégzett hazai vakcinázási kísérlet, amely – a korábbi belga és holland vizsgálathoz hasonló – pozitív eredményeket adott.
A konferencia előadói egységes véleményt képviseltek a madárinfluenza prevencióját illetően: kiemelten fontos a folyamatos állat-egészségügyi felügyelet, a madárimportstop Délkelet-Ázsiából, a kontrollált madárimport, a vadon élő madarak és az állatkerti állományok kontaktusának megakadályozása. A vakcinázás, az aktív védelem fokozása pedig egy komolyabb járvány esetén lehetőség.
