Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unióban az utóbbi időben az élelmiszer-biztonság jelentősége rendkívüli módon megnövekedett – mondta Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet (KÉKI) főigazgatója egy, a Magyar Húsiparosok Szövetsége által a húsipar helyzetéről tartott sajtóbeszélgetésen. A főigazgató hangsúlyozta: az unióban széles körben elterjedtté vált az élelmiszerlánc egységes szemlélete, amin az értendő, hogy az élelmiszer-biztonságért nemcsak az előállító felel, hanem az élelmiszerlánc minden szereplője. Példaként említette, hogy a hústermékek esetében ez már a takarmánygyártók felelősségére is utal, sőt a logisztikai és az árut végső formájában forgalmazó cégek is felelnek az élelmiszerek megfelelően biztonságos voltáért. Mindez azért is fontos, mert egy, a főigazgató által idézett uniós felmérés szerint az EU-ban megkérdezett emberek 42 százaléka bizalmatlan a jelenleg tapasztalható élelmiszer-biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Úgy gondolják ugyanis, hogy az általuk fogyasztott élelmiszerek nem biztonságosak. Bánáti Diána szerint régen túlhaladottá váltak azok az évekkel ezelőtt folytatott viták, miszerint minőségről vagy biztonságról, illetve minőségről és biztonságról beszéltek a szakemberek az élelmiszerekkel kapcsolatban. Azóta ugyanis kiderült, hogy az élelmiszerek biztonsága része az élelmiszer-minőségnek.
Ezért az Európai Unióban átalakult az élelmiszer-politika oly módon, hogy szigorúbb jogszabályokat alkalmaznak e téren. Ám sokan még mindig úgy vélik – különösen a közelmúlt élelmiszerbotrányai kapcsán –, hogy ezeket a jogszabályokat esetleg még tovább kell szigorítani annak érdekében, hogy kiszorítsák a piacról, akik veszélyeztetik a fogyasztók egészségét. Az uniós jogszabályok ezért egyértelműen deklarálják már most is, hogy a gyártók felelősek az élelmiszerek biztonságosságáért. A főigazgató szerint azonban mindaddig, amíg vannak olyan piaci szereplők, akik nem tisztelik a jogszabályokat, rendkívül szigorú hatósági ellenőrzésre van szükség ezen a területen. Bánáti Diána úgy véli, hogy az élelmiszer-biztonság szavatolásában nagy szerepet kap a média is, mivel a sajtónak szakmailag pontos és megalapozott információkat kell közvetítenie e témában. Így szavatolható ugyanis, hogy a fogyasztó tudatában legyen az esetleg őt fenyegető veszélynek.
Kevesen tudják, hogy az élelmiszerektől származó megbetegedések nagy része a háztartásokban történik. Süth Miklós országos főállatorvos a beszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett szakszolgálat egynapos élelmiszer-biztonsági akadémiát szervez hétvégeken a fogyasztók széles köre számára a kérdéskörben. Süth hangsúlyozta, hogy az élelmiszer bizalmi termék, szerinte a fogyasztók vásárlási szokásait csak bizalmi alapon lehet befolyásolni. Ez a bizalom pedig csak akkor áll fenn, ha az élelmiszerlánc szereplőinek munkája – a szántóföldtől, az istállótól a fogyasztó asztaláig – megkérdőjelezhetetlenül megbízható. Az országos főállatorvos jelezte: már előkészítés alatt van az a jogszabály, amely a törvényt megkerülő élelmiszergyártókkal szemben az eddigieknél súlyosabb büntetést tesz majd lehetővé. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a fogyasztó felelőssége is nagy, mivel a végső döntést ő hozza meg egy-egy áruról azzal, hogy azt megvásárolja-e vagy sem.
