Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar élelmiszeripar egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását indította el a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában. A vállalat 1,7 milliárd forintos költséggel világviszonylatban is páratlan méretű, saját technológiai fejlesztéssel készült biogáz-berendezést helyez üzembe, amely önmagában megduplázza a magyar biogáztermelő kapacitást. A társaság tavaly kezdte meg biogáz-tesztberendezésének üzemeltetését a kaposvári cukorgyárban. Miután a technológia jelesre vizsgázott, a tulajdonos Agrana-csoport is szabad jelzést adott az ipari méretű berendezés létrehozásához. A kivitelezési munkálatok májusban startolnak, s a biogáztermelő berendezés már az idei cukorrépa-feldolgozó kampányban – azaz már szeptember végétől – üzemelni fog.
A tervezett berendezés – akárcsak a tesztméretekben már tavaly óta üzemelő elődje – cukoripari melléktermékekből állítja majd elő a biogázt. A folyamat során a magas szervesanyag-tartalmú kilúgozott és préselt cukorrépaszeletből és törmelékből fermentációs folyamat során mintegy 60 százalék metánt tartalmazó gázt állít elő. Az alkalmazott technológia egyik különlegessége, hogy az alapanyag homogén, eltérően a biogázüzemekben általában alkalmazott változó összetételű keverék alapanyagoktól. A Magyar Cukor Zrt. fejlesztésében készült az adagoló, a keverő és a habgátló rendszerek műszaki megoldása.
A biogáz előállítására leginkább cukorrépaszeletet használnak majd, amelyből a cukorgyártás során – a mintegy 90 napos kampányidőszak alatt – napi 1800–2000 tonnányi keletkezik. Rendelkezésre áll még napi szinten további 300 tonna répatörmelék és -darabka, gaz, levéltörmelék. Az alapanyag a fermentorokba kerül, ahol baktériumtenyészetek segítségével, szabályozott körülmények között termelődik a biogáz. A biogázüzem napi befogadó kapacitása 860 tonna, amelyből a számítások szerint 110 ezer köbméter gáz keletkezik, ezt a kampány időszakában közvetlenül a cukorgyári kazánokban hasznosítják.
Folytatás a 10. oldalon ä
ä Folytatás a 7. oldalról
A biogáz felhasználásának növelése összhangban van a nemzeti környezetvédelmi programban meghatározott legfontosabb célkitűzésekkel. A megtermelt mintegy 15 millió köbméter biogáz energia-egyenértéke 330 TeraJoule. Ezáltal jelentős mértékben csökken a fosszilis energia felhasználása a kaposvári cukorgyárban, hiszen a számítások szerint a biogáz kiváltja a jelenleg a kazánok fűtésére használt földgáz 50 százalékát. Mivel a felhasznált alapanyag növényi, ezért megújuló energiaforrásnak tekinthető, amely ráadásul szén-dioxidot köt meg. Így a biogáz elégetése során nem keletkezik az üvegházhatást fokozó pótlólagos szén-dioxid.
A cukorgyári melléktermékeket korábban el kellett szállítani a gyárból. Az új beruházásnak köszönhetően ezeknek hozzávetőleg a fele a gyáron belül hasznosulhat, így a tehergépjármű-forgalom is jelentős mértékben csökkenthető. Mivel napi 860 tonnával kevesebb anyagot kell kiszállítani a gyárból, mérséklődik a zajterhelés, kevesebb kipufogógáz kerül a levegőbe, és megtakarítható jelentős mennyiségű üzemanyag is.
További előnyt jelent, hogy nem lesz szükség a cukorgyárban keletkező répaszeletek elhelyezésére, silózására, ártalmatlanítására. Bár a préselt szeleteket hagyományosan takarmányozásra használták, a növekvő fuvarozási költségek miatt ezt a lehetőséget a mezőgazdasági üzemek egyre kevésbé veszik igénybe, a melléktermék egyre inkább csak talajjavításra használható. A képződő nagy volumenű répaszelet jelentős távolságokra történő kiszállítása és kiszórása ugyanakkor az anyag magas víztartalma miatt sem pénzügyi, sem pedig környezeti szempontból nem tekinthető ideális megoldásnak.
A jelenlegi tervek szerint a biogázüzem egyelőre csak a kampány időszakában működik majd, és a gyári energiaellátás fedezésére szolgál. Kisebb műszaki módosításokkal a biogázt előállító fermentorok azonban a kampányidőszakon kívül is üzemeltethetők. Így a berendezés alkalmas lehet a dél-dunántúli régióban keletkező más szerves melléktermékek, esetleg szerves mezőgazdasági, tejipari vagy húsipari hulladékok hasznosítására is.
