Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mi volt egynapos magyarországi látogatásának célja?
– Elsősorban az Agryával való együttműködés megerősítése miatt jöttem Magyarországra. Látogatásom célja pedig – amellett, hogy a regionális központ ügyében konzultáljak a fiatal magyar gazdákat tömörítő helyi CEJA-szervezet vezetőivel és illetékes állami vezetőkkel – az volt, hogy találkozóimmal elősegítsem a fiatal gazdák törekvéseinek megvalósulását mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unióban. Tájékozódni szerettem volna a magyarországi viszonyokról és egyben tájékoztatást is kívántam adni a fiatal gazdák helyzetéről az unióban. Szerettem volna továbbá megismerni az Agrya konkrét programjait és így a jelenlegi magyar valóságot is.
– És milyen képet kapott? Ön szerint milyen a jelenlegi magyar valóság?
– A magyar helyzet véleményem szerint kedvező, ugyanis a magyar mezőgazdaság rendkívül fejlett. Ezt így ítélik meg az unióban, ahol a magyar valóságot nagy vonalakban ismerik. Hogy mást ne említsek, a kedvező helyzetet tükrözi az a tény, hogy nemrégiben egy magyar fiatal kapta meg a „leginnovatívabb gazda” díjat, ami rendkívül nagy elismerésnek számít.
– Milyen helyzetben vannak a gazdálkodók az EU-ban?
– Nincsenek súlyos és látványos problémák. Leginkább pénzügyi forrásokra volna szükség a mezőgazdasági programok megvalósításához. Ehhez pedig szerintem közösen kell fellépnie a fiatal gazdák európai közösségének, annak érdekében, hogy az uniós és a nemzeti erőforrásokat együttesen igénybe véve fejleszteni lehessen a mezőgazdaságot az unió egész területén, mind a 27 tagországban.
– Hány fiatal gazda van az unióban és kiket képvisel a CEJA?
– Az Európai Unióban több mint egymillió fiatal – 40 év alatti – gazdálkodó van. A CEJA tevékenysége iránt egyre nagyobb az érdeklődés, amit az is mutat, hogy az európai szervezetnek 27 nemzeti tagszervezete van. Várhatóan az idén még további 4 nemzeti szervezet csatlakozik a CEJA-hoz. A szervezet a fiatal gazdálkodók mintegy 80 százalékát képviseli az unióban. A fiatalok aránya 8-10 százalékot tesz ki az unióban a mezőgazdasággal foglalkozók körében. Mivel azonban a fiatalok a legmunkabíróbbak és általában a leginkább nyitottak is az újra, így az unió mezőgazdasági termeléséből ez a réteg 17-18 százalékot állít elő. Amit az unióban a legnagyobb gondként látok e területen, az az elöregedési folyamat minden tagállam mezőgazdasági szektorában.
– Hogyan lehet ezen segíteni?
– Kiemelten kell kezelni a generációváltás segítését, ösztönzését. Ennek a folyamatnak a támogatására az unióban létezik egy csomag. Például a fiatal gazdálkodó tevékenysége elindításához maximum 25 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kaphat. Emellett a pénzügyi segítségen túl szaktanácsadással is igyekszünk könnyebbé tenni a gazdálkodás elindítását. A támogatás anyagi segítése és minősége azonban nagymértékben függ a helyi sajátosságoktól, az adott ország kormányának agrárpolitikájától. Szerintem ugyanis az a legfontosabb, hogy a befektetéseket és a befektetőket sikerüljön vidékre vonzani és ott meg is tartani. Emellett az is fontos, hogy az idősebb generáció ne csak tapasztalatát, hanem egy idő után gazdaságát is hajlandó legyen átadni a fiataloknak. Erre az idősebbeket megfelelő korban ösztönözni kell, motiválttá tenni őket a birtokátadásra.
– Mi lenne a CEJA regionális központjának feladata?
– A CEJA elnöksége február elején egyhangúlag támogatta a magyar kezdeményezést, és mandátumot adott az Agryának, hogy a szükséges előkészítő munkákat elvégezze a regionális központ létrehozásával kapcsolatban. (Az Agrya elnöke, Mikula Lajos szerint ehhez évi mintegy 80 ezer euróra, azaz körülbelül 20 millió forintra volna szükség, a regionális központ azonban néhány év múlva már önfenntartóvá válna – a szerk.) A Közép-európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) a tervek szerint mindenekelőtt projektgeneráló és -lebonyolító szervezet lenne. Szakértői és szervezeti segítséget adna a régióban a fiatal gazdálkodóknak a szakmai munkához. Így a regionális szervezet feladatai közé tartoznának többek között a következők: kutatási programok szervezése, szakmai konferenciák, szemináriumok megrendezése, az agrárpolitikához és a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó képzések szervezése, csereprogramok, szakmai utak lebonyolítása és a régión belül különféle információs szolgáltatások nyújtása. Alá kell húznom, hogy a CEJA igen fontosnak tartja az innovatív agrárpolitika megvalósítását nemcsak Magyarországon, hanem az unió egész területén. Emellett az új tagállamok fiatal gazdálkodóinak képzése is igen fontos feladat, mivel meggyőződésem szerint ez nyújthat számukra új, perspektivikus távlatokat.
– Ez utóbbiakat kifejtené kicsit részletesebben?
– Természetesen. Az innovációban, azaz a fejlesztésben elsődleges szempont, hogy a fejlesztés eredménye piaci értéket képviseljen és a fejlesztések a piaci változásokra adott válaszok, reakciók legyenek. Ezért fontos a fiatal gazdálkodók információhoz juttatása, folyamatos szakmai képzése, ugyanis csak így teremthetők számukra valós lehetőségek. Meg kell ismerniük a piaci modelleket, ösztönözve őket arra, hogy minőségi termékeket állítsanak elő, mert csak ezekre van valódi kereslet. Ezért fontos a termékfejlesztés, a régi termékek megújítása. A kutatási eredményeket pedig – még egyszer hangsúlyozom – át kell ültetni a gyakorlatba. Fontos továbbá az is, hogy a termékek ellenőrzöttek és nyomon követhetők legyenek. Továbbá a társadalommal el kell ismertetni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyeket a piac még nem ismer el (például a környezet rendben tartása), ám a mezőgazdaság mindezt nyújtja az emberek többségének. Természetesen a vidéki életfeltételeket is folyamatosan javítani kell ahhoz, hogy az emberek megmaradjanak mikrokörnyezetükben. Ezért fontos, hogy az unióban zajló különféle mezőgazdasági reformfolyamatok – többek között a zöldség-gyümölcs vagy a borreform – célt érjenek és a következő uniós költségvetési időszakban a mezőgazdaság ne legyen vesztese az elkerülhetetlen átalakulásnak. Ennek érdekében szervez a CEJA áprilisban Fiatal Gazdák Napját Brüsszelben, ahol az érintettek találkozhatnak az unió agrárpolitikájának irányítóival és véleményt cserélhetnek velük jövőjükről, így beleszólhatnak a döntéshozatalba is.
