Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A madárinfluenza-károk kapcsán az igények hatféle jogcímen futhattak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ahol az erre szánt 2,5 milliárd forint kiosztásáról döntenek. Összesen 6,4 milliárd forintnyi kártérítésre jelentettek be igényt, így az már látható, hogy csak alapos kivizsgálás után ítélhetnek a kérelmek jogosságáról. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint az is nehezíti az amúgy reális kártérítési igények kielégítését, hogy a 2,5 milliárdos keretösszeg hat jogcím alapján történt felosztása aránytalanra sikerült. Osztja ezt a véleményt Magyar József elnökségi tag, aki szerint előfordulhat az is, hogy az egyik jogcímhez kötött kasszában pénz marad a átcsoportosítás tilalma miatt, holott a más jogcímen igénylők számára nagy segítség lenne ez az amúgy is elkülönített pénzkeret.
Az egyik kategóriát leszámítva a rendelkezésre álló összeg hússzorosára érkeztek igények, így az iparág joggal várja el a kormánytól, hogy a rendelkezésre álló keret és az igényelt összegek különbözetére újabb pénzt próbáljon kiharcolni Brüsszelben, illetve hogy az állam saját erőből is igyekezzen orvosolni az alacsony kártérítési szintből adódó problémákat. A beérkezett igényeknek egyébként több szigorú feltételnek is meg kellett felelniük. Például hatósági állat-egészségügyi igazolásnak kellett tanúsítania, hogy a telepen rendszeres állatorvosi ellenőrzést végeztek, továbbá az igényeket az erre jogosult állatorvosok mellett a BTT-nek is jóvá kellett hagynia.
Az Európai Unió által Magyarországnak ítélt támogatás a valós károknak csak egy részét enyhítheti, hiszen a közvetett károk – a jelentős többletköltség és jövedelemkiesés – megtérítését kifejezetten tiltják az uniós jogszabályok. Ilyen közvetett károk kategóriájába tartoznak például a járványvédelmi intézkedésekkel, a fokozott ellenőrzésekkel, az árumozgatási tilalommal, a túltartással, valamint a kényszerű raktározással járó költségek. Ezek számszerűsítve körülbelül 400-500 millió forintot tesznek ki. Az EU mellett a magyar kormány is elutasította az ilyen jellegű költségek megtérítését. A termelők így félmilliárd forint kártérítéstől esnek el, pedig egyes vélemények szerint ezt a pénzt Brüsszel segítsége nélkül is ki lehetne fizetni egy erre a célra létesített nemzeti keretből. Erdélyi István, a Pulykaszövetség elnöke, a BTT elnökségének tagja felhívja a figyelmet arra, hogy a madárinfluenza által közvetlenül nem sújtott pulyka termékpálya a közvetett károk következtében már csak az árcsökkenés miatt is szintén kárvallottja volt a járványnak, amit az unió csak minimális mértékben kívánt figyelembe venni a tárgyalásokon. A szövetség elnöke a legalább már elnyert támogatások kifizetését sürgette, mert „Magyarországon ezek a folyamatok amúgy is nehézkesen haladnak”.
A talpon maradt termelőkre új kihívás vár: ahogy a madárinfluenza okozta károkat kiheverték, máris jelentős költségekkel járó beruházást kell végrehajtaniuk. A víziszárnyas-állományok fokozott járványvédelmét biztosító tartási rendszer és technológia kötelező bevezetése minimum százezres, de inkább milliós kiadásokat jelent az újrakezdést tervezőknek. Az már most látszik, hogy a termelők harmada nem tud vagy nem akar újratelepíteni a szigorítások miatt – állítja Magyar József. A hatóság szigorúan és következetesen ellenőrzi a telephelyeket, ahol hiányosságokat észlel, 100-150 forintos bírságot állapít meg kacsánként vagy libánként. Bárány László szerint akkor lenne jogos a szigor, ha az állam nyújtana valamilyen támogatást az átalakítások végrehajtásához. Ahol nem az alapoktól kell felépíteni az új előírásoknak is megfelelő telepeket, ott az év végére befejeződnek a korszerűsítések.
A kifizetések egyébként november végén váltak esedékessé. Mivel a kérelmek beadási határideje szeptember 30-a volt, ezután következett az elbírálás, illetve szükség esetén a hiánypótlás. Külföldön ennél gyorsabban reagáltak a pénz elosztásáról döntő hatóságok, ott a termelők már el is költhették a kárenyhítés címén részükre kiutalt pénzösszegeket. A kifizetéseknél nagyon is számít a gyorsaság, hiszen az energiaárak elszabadultak, a kukoricát aranyárban mérik, búzát pedig már nem is lehet vásárolni a piacon – mutat rá az időtényező fontosságára a terméktanács elnöke.
