Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A génmódosított (GM) növények köztermesztése fenntartásának tilalmát a legutóbbi országgyűlési választások előtt egyetlen nagy párt emelte be a programjába: amelyik most ellenzékben van. Tudható volt ugyanakkor, hogy ezt az akkori kormány is így gondolta, a kérdés azonban konkrétan sem az MSZP, sem az SZDSZ, de még az MDF agrárprogramjába sem került bele. A kormány most átdolgozta a hagyományos és a génmódosított növények együtt-termesztését szabályozó, úgynevezett koegzisztenciatörvény tervezetét, miután azt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a közelmúltban elutasította. Az új törvényről előreláthatóan 2006. december 4-én dönt a parlament. Mi a véleménye a fejleményekről?
– Az egyik legnagyobb aggodalmam, hogy ha megszavazzák, annyira extrém, annyira kirívó lesz ez a szabályozás az Európai Unióban, hogy majdnem azt lehet mondani, nevetségessé tesszük magunkat vele. Nyilván arra is számítani kell, hogy lesz európai uniós reakció, jogi vagy gazdasági. Jelenleg Európa két országra koncentrál a GM-növények termesztésére vonatkozó tiltásokkal kapcsolatban: Ausztriára és Lengyelországra.
Valószínű, hogy a következő időszakban már Magyarország lesz a középpontban.
– Az eredeti magyarországi koegzisztenciatörvény-tervezet is a legszigorúbb szabályozást vetítette előre az EU-ban. Az átdolgozott tervezet pedig továbbra is előírja például a 400 méteres izolációs távolságot, illetve hogy a GM-növény termesztéséhez beleegyezést kell kérni a szomszéd földtulajdonosoktól is. Egy olyan országban lenne érvényben ez, ahol sokkal elaprózottabbak a birtokviszonyok, mint például Csehországban, nem is beszélve a rengeteg tulajdonosról. A jogszabály, illetve a politika üzenete tehát értelmezésem szerint nem más, mint hogy úgy engedi meg a GM-növények köztermesztését, hogy valójában a feltételek lehetetlenné teszik azt, kivéve néhány nagyobb gazdaságot. Az uniós keretszabályok figyelembevételével azonban a tagországok lényegében maguk dönthetnek a saját szabályaikról, vagy nem?
– Nem egészen, az EU-ban az élelmiszer-biztonsági hatóság (EFSA) engedélyezi a GM-növényfajták használatát. Ezek köztermesztésbe vonását tehát nem tudja megakadályozni egy tagállam sem, illetve csak akkor – védzáradékkal –, ha meg tudja indokolni a tiltást. A vonatkozó hivatkozást azonban Magyarország részéről Brüsszel már visszautasította, mivel a minisztérium indokai – hogy miért tiltaná a hazai huzavona által érintett kukoricamoly-rezisztens hibridet, a Monsanto MON 810-es kukoricafajtát – nem alapultak tudományos adatokon.
– Magyarország még 2005-ben miniszteri közleményben tiltotta meg a MON 810 kódjelű gént tartalmazó, molyellenálló kukoricafajták hazai köztermesztését. Arra hivatkozott, hogy a MON 810 genetikailag módosított kukoricát az EU-csatlakozás előtt engedélyezték, mégpedig olyan, azóta szigorított eljárás keretében, amelyben még nem volt kötelező elvégezni a környezeti kockázatok elemzését. Továbbá közölte, hogy a hazai vizsgálatok szerint a MON 810 vetőmag káros hatású.
– Az EFSA szakvéleménye szerint azonban a magyar termesztési tilalom indoklásaként benyújtott érvek nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek igazolják a tilalom jogosságát. A Kereskedelmi Világszervezet előzetes határozatában szintén kifejtette, hogy pusztán az elővigyázatosság elvének alkalmazása nem lehet valós oka különféle humán és környezeti intézkedések meghozatalának. Védzáradékot csak megalapozott tudományos indokok megléte alapján tart elfogadhatónak.
– A hazai politikai terep mindenesetre legalább GM-ügyben következetes és nem megosztott: mind az agrárminiszter, mind az ellenzék váltig azt hangoztatja, hogy ameddig csak lehet, Magyarország GM-mentes övezet marad. Azt a gondolatot már agrárminiszterként Torgyán József is elvetette, miszerint a bölcsek kövét a zsebében hordaná, s azt sem tartom valószínűnek, hogy a környezetvédők győzték volna meg a politikusokat. Utóbbiak inkább ráéreznek arra a társadalmi igényre, amit a GM-növényekkel kapcsolatos fokozott társadalmi figyelem is tanúsít. Azaz ezt a szakmai kérdést is szavazatszerző, illetve -megtartó ügyként kezelik.
– Ebben biztos van egy ilyen elem, nem vitatható. Ennek kapcsán az egyik fő probléma az, hogy a helyzet elmérgesedett. Más kérdés, hogy kinek lehetett érdeke ez. Szerintem mindkét oldalon mozognak a gazdasági hajtóerők. A zöldmozgalmakat is gazdasági erők mozgatják, hiszen ezek alapján kapnak támogatásokat. A vita tényleg nem szakmai alapokon, illetve nem környezetvédelmi szempontok mentén mozog. Jó példa erre, hogy a zöldeket nem győzi meg még az sem, hogy a világon 172 millió kilogrammal kevesebb növényvédő szert használtak fel a GM-technológia eredményeként. Mindent összevetve, a tények józan megvitatása helyett belementünk egy ideológiai csatározásba, amelynek áldozatává válik ez a csúcstechnológia. Fogalmazhatok úgy is, hogy itt sajnos egy ideológiai hitvita folyik, aminek következtében – látszik ez a különféle, a GM-ügyet boncolgató rendezvényeken is – nem hiszem, hogy ezek a nézetek közelítenének egymáshoz. Valószínűleg a politikát is ez zavarja.
– Laikusként végiggondolva kérdezem, miért nem lehet megmaradni a régi, bevált módszereknél?
– Azért, mert így nem fejlődik a világ. Amikor Angliában a vasutat bevezették, valakinek mindig a vonat előtt kellett mennie zászlóval vagy lámpással. Egyrészt azért, hogy figyelmeztesse az embereket arra, jön a vonat. Másrészt publikációk sokasága jelent meg akkoriban arról, hogy a vonat milyen károkat okoz a gyermeket váró asszonyoknak, a szemnek, a fülnek, stb. Ugyanilyen viták voltak a burgonya megjelenése kapcsán is. A mostani hitvitában az a döbbenetes, hogy egy módszer, egy technológia alapján határoznának és nem a termékre figyelemmel. Ez ugyanaz az ideológia, mint ha a parlament törvényt hozna arról, hogy az esztergapadon készült vastermékeket szabályozni kell. Nem az a fontos, hogy tank, rakéta, babakocsi vagy kályha készül belőlük, hanem az, hogy valami esztergapadon készült. Ez olyan logikai bukfenc, amit elég nehéz áthidalni és emiatt szenved hátrányt ez az ügy. Az általános tudatlanságra jellemző, hogy mi valójában nem klasszikus GM-, hanem transzgenikus növényeket állítunk elő, mégpedig úgy, hogy saját génjét használjuk fel. A gén tehát ugyanabból a növényből származik, ami nem jelent túllépést a nemesítésen, hiszen a nemesítő is a búzát búzával keresztezi. Következésképpen ezeket a növényeket eleve ki kellene venni a törvény hatálya alól, mivel nincs bennük például a rovarölő toxin génje. Az európai trend alapján rövidesen erre a kivételezésre is igény lesz, mivel – ahogy mondtam – csak a módszert, a génmódosítást, azaz az esztergapadot használjuk, a végtermék más.
– Ma Magyarországon mindenesetre nem csupán ellenzői vannak a GM-növények köztermesztésének, személy szerint is ismerek olyan gazdálkodókat, akik szívesen kipróbálnák ezeket a magokat, az utóbbi években igencsak elszaporodott, termésharmadoló kukoricabogár elleni védekezés ugyanis drága. Az óvatosak ugyanakkor általában a fogyasztás kapcsán felmerülő bizonytalanságra hivatkoznak. Olyan ez, mint a mobiltelefon: használjuk, rossz hatását rebesgetik, de nem bizonyították még be, hogy valóban káros-e. Jól tudom, hogy a GM-növények esetében egymásnak ellentmondó tudományos eredmények vannak?
– Egyetlen olyan tudományos eredmény sincs, ami igazolná a GM-növények káros hatását az unió által termesztésre, forgalmazásra engedélyezett fajtáknál. A kockázatokról azonban általánosságban nem lehet nyilatkozni, konkrét növények minősítése szükséges. Itt felvetődik persze a hatósággal szembeni bizalom kérdése. A már említett EFSA a számára megküldött adatok alapján állapítja meg, hogy egy növény veszélyes-e az egészségre vagy sem.
– Spanyolországban takarmányozási célra is állítanak elő GM-növényeket, s a világon – így Magyarországon is – egyéb termékekben is megtalálhatók a módosított gének.
– Sőt: takarmánykeverőink 90 százalékban GM-szóját használnak fel. Ebben az összevetésben mindegy is, hogy a szója után a kukorica GM-e vagy nem. Ám éppen az effajta aggályok miatt javaslom én azt, hogy először vezessük be ezt a technológiát például az alkoholgyártásban. Az alternatív energia forrása egészségügyi kockázat nélkül lehet transzgenikus. Jelenlegi változata szerint ezért is hátrányos a koegzisztenciatörvény, a gazdáknak ugyanis nincs gyakorlatuk a kérdésben és a jogszabály – ha elfogadják – meg is nehezíti ezt a gyakorlatot. Pedig lehetne például úgy rendelkezni, hogy a szigorú szabályozás az élelmiszereknél hosszabb idejű, mélyrehatóbb kockázatértékelést írjon elő a GM-növények alkalmazását megelőzően, de az ipari alkalmazásnál ne. Utóbbiak esetében olyan szabályozást lehetne bevezetni, amelynek révén tapasztalatot szerezhetnek a gazdálkodók az új technológia alkalmazása terén. Figyelemmel természetesen arra is, hogy fel kell futtatni az energiacélú kukoricatermesztést. Van ugyanis már olyan GM-kukoricafajta, amelyből sokkal több bioetanolt lehet előállítani, mint a hagyományos fajtákból. Ezért is kéne átírni a törvényt, ezért is kellene egy részletesebb jogszabály.
– Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter figyelmeztetett, hogy ha idén nem születik meg a jogszabály, jövő tavasszal szabályozás nélkül kerülhetnek a magyar a földbe a GM-vetőmagok.
– Ez igaz, de hány cég rendelkezik ilyen kukoricával? Három-négy. Nem igaz, hogy ezekkel nem lehet megegyezni a jogi viszonyok tisztázatlansága miatt. Az én információim szerint ezek a társaságok vállalnák, hogy amíg rendezetlen a helyzet, nem engedik használni a hibridjeiket. Sokkal inkább kivárnák a rendezett jogi hátteret, mintsem örüljenek egy elhibázott szabályozásnak. Ezért gondolom azt, hogy akkor járna el a parlament helyesen, ha levenné a törvényt a napirendről vagy egy tartózkodó szavazással nem véglegesítené. Amennyiben ez mégis megtörténik – mivel annyira nyilvánvalóan a koegzisztenciaelv ellenében készült a tervezet, valójában majdhogynem gátolja és diszkriminatívan kezeli a GM-technológiát –, arra számítok, hogy valamikor egy új törvényt kell majd hozni. A koegzisztenciaelv ugyanis azt is jelenti, hogy egyik technológiának sem okozható hátrány: a hagyományos, a bio- és a GM-termesztésnek egyaránt meg kell adni a lehetőséget.
– Milyen tétje van ennek az ügynek azon túl, hogy a gazdálkodók fentiek miatt nem is igazán dönthetnének arról, mit vessenek a földbe?
– Az csak a jéghegy csúcsa, ha egy termelő a kukoricabogár elleni védekezés magas költsége miatt választaná a GM-kukoricát. Ma már arról szólnak a hírek, hogy Brno lesz az európai agrár biotechnológia központja. Miért nem Szeged? A csehek sokkal előrébb tartanak nálunk, szerintem a szlovákok is beelőznek. Itt van Románia, Bulgária is, uniós tagok lesznek, mind a versenytársaink. Ezek az országok rámozdultak a GM-termesztésre, Románia már most is eleve GM-termesztő ország. A GM-ellenes hozzáállás miatt az érintett cégek kikerülik Magyarországot, a kutatást, fejlesztést elviszik Bulgáriába, Romániába. Egy dolog biztos: ez a technológia megállíthatatlan. Megjelenik tehát egy új csúcstechnológia a világ vérkeringésében. Az igazi kérdés tehát az, hogy Magyarország miként vesz részt ebben a versenyben és üzletben. Ki is maradhat belőle.
