Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Ön egy brüsszeli európai iparági érdekképviselet professzionális lobbistája. Mit tanácsol a magyar cégeknek, hogyan tudnák hatékonyabban képviselni érdekeiket az EU törvényalkotási folyamatában?
– Az uniós törvényhozás folyamata összetett, de általában előre látható, hogy a döntések milyen menetrend szerint születnek. A fontosabb rendeletek megszületéséhez akár több év is szükséges. Kulcsfontosságú ezen a területen, hogy az aktuális szabályozási kérdésekről a megfelelő időben szerezzünk információt, csak ez teszi lehetővé, hogy a szükséges reakciók a kellő időben megtörténjenek. A cégeknek elemi gazdasági érdekük, hogy megtudják azt is, egy tervezett új jogszabály a gyakorlatban milyen hatással lesz működésükre és melyek a várható költségvonzatok. Ez alapján terjeszthetők elő azok az érvek, amelyekkel befolyásolni lehet egy törvénytervezet szövegét. Ugyanilyen fontos, hogy a cégek szervezettek legyenek és képesek iparági álláspontok megfogalmazására országos és európai szinten. A lobbizás ugyanis csak akkor lehet hatékony, ha az adott tagállamban és az uniós terepen is harmonizált lépésekre kerül sor. Egyik törvény sem izolált EU-döntés, mert mindegyiket közösen készítik elő, illetve szavazzák meg az unió és a tagországok állami tisztviselői.
– Hogyan értékeli a legutóbbi bővítés óta eltelt két és fél évet?
– Számunkra ez nem jelentett nagy változást. Már évekkel a bővítés előtt együttműködtünk a lengyel és a magyar állateledel-szövetséggel, ez segített a jogharmonizációs kérdések megoldásában is. Átadtuk a tudásunkat és megosztottuk a tapasztalatainkat, így mostanra hatékony és jól működő tagjai lettek európai hálózatunknak. Ugyanígy várjuk a soron következő bővítést, Románia ez év májusában vált az európai szövetség tagjává. Az együttműködés kölcsönös érdekeken alapul: az állateledelre vonatkozó szabályozás több mint 95 százaléka európai.
– Milyen új trendek észlelhetők az uniós törvényhozásban?
– Elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy irányelvek helyett egyre több a rendelet. Ez még fontosabbá teszi az európai jelenlétet, hiszen az uniós rendeletek minden tagállamban és persze minden cégre vonatkozóan azonnal és közvetlenül hatályosak, ráadásul azokon utólag már nem lehet módosítani. Több év is eltelik, míg az Európai Bizottság újra elővesz egy témát. Közismert, hogy megerősödött az Európai Parlament szerepe és ezzel párhuzamosan nő a helyi szintű lobbizás jelentősége. A tagállam által delegált képviselők az uniós érdekek mellett a nemzeti perspektívát is figyelembe veszik álláspontjuk kialakításakor, amelyek teret kapnak a különböző szakbizottságokban és a parlamenti szavazáskor. Harmadsorban az iparági önszabályozás növekvő jelentőségét hangsúlyozom. Mi az állateledelek területén előnyben részesítjük az európai szintű önszabályozási kezdeményezéseket.
– Mondana erre példát is?
– Hogyne. Éppen most fejeztük be a biztonságos gyártást érintő helyes gyártási gyakorlatról szóló útmutató legújabb változatát, amelyről nagyon kedvezően foglalt állást az EB illetékes állandó bizottsága. Várakozásaink szerint hamarosan az állateledel-gyártó cégek a biztonságos gyártás kérdéseiben ezt az Európai Unió által hivatalosan elismert páneurópai útmutatót használják majd. Tudósokkal és céges szakértőkkel közösen készítjük hiánypótló táplálkozástudományi útmutatónkat az állateledelek terén, ami jó példája a törvényalkotás keretein túlnyúló normák megalkotásának. Jelenleg a törvényekben nem szerepel, hogy egy kutyának vagy macskának mekkora a napi tápanyagigénye. Az útmutató segítségét nyújt az európai gyártóknak abban, hogyan készítsenek minőségi termékeket és emellett jelentős kutatási költségektől kíméli meg a gyártókat. A közeljövő feladata, hogy kidolgozzuk az állateledelek kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó irányelveinket, természetesen az érintett cégek aktív közreműködésével. Ez az egyik reakciónk annak az uniós irányelvnek a küszöbönálló felülvizsgálatára, amelynek eredményeképp az unió újrafogalmazza a marketing és a címkézés szabályait.
– A FEDIAF egyike az egyik legelismertebb uniós lobbipartnereknek. Hogyan csinálják?
– Az állateledel szektor speciális, nincs külön szabályozása. Egy része az élelmiszer terület alá tartozik, másik részét a takarmányipari törvények tartalmazzák. Emiatt nekünk állandó készenlétben kell állnunk mindkét témában. A jogszabálytervezetek megfogalmazása során szakértelmünkkel segítjük az EU törvényalkotóit, és ez jó alap arra, hogy mindkét fél számára hasznos kapcsolatokat alakítsunk ki az uniós és más szakértőkkel. Emellett fontos tény, hogy az európai állateledel-ipar nagyon jól szervezett és elkötelezett a biztonság iránt, egy élelmiszer- vagy takarmánykrízis sem érintette az iparunkat. Sőt, az állateledel-ipar rendkívül pozitív szerepet játszott az 1990-es évek közepén kibontakozott BSE-krízisben: elsőként ismerte fel, hogy bizonyos marhatermékek (agy, lép, egyes zsigerek) BSE-priont tartalmaznak, és beszüntették ezeknek a speciális veszélyes anyagoknak (SRM) a felhasználását, még mielőtt ez az élelmiszeriparban bekövetkezett volna.
