Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Ma Magyarországon hivatalosan valamivel több mint 400 vállalkozás foglalkozik húsipari tevékenységgel, miután 2004 óta ezek száma majdnem háromszázzal csökkent” – tájékoztat Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetsége ügyvezető titkára. „A húsipar termelése erősen koncentrált: kevesebb mint 50 vállalat adja a hazai termelés 75, illetve az export 95 százalékát. A bruttó termelési érték – ideértve a húskészítménygyártást is – meghaladja a 300 milliárd forintot, ami az élelmiszer-ipari termelés több mint 16 százaléka.” A magyar húsipar 2005-ben 3 millió 600 ezer sertést dolgozott fel és több mint 120 ezer tonna húskészítményt állított elő. Pénzügyi eredményesség tekintetében azonban az ágazat továbbra is komoly problémákkal küzd: az átlagos jövedelmezőség alacsony, alig 2-3 százalék.
„Igen sok vállalkozás 2005 után negatív eredménnyel zárja a 2006-os évet is.” A magyar élelmiszeripar legnagyobb értékben (696 millió euró) húst és húskészítményeket szállít a külpiacokra. Bár 2005-ben lényegében ugyanannyi sertéshúst vittünk ki, mint egy évvel korábban, az import növekedése miatt a sertéshús-külkereskedelem egyenlege kedvezőtlenné vált az előző évekhez képest.
A sertéshúskivitel a KSH adatai szerint 2006 első félévében 5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. „Éves szinten mintegy 80 ezer tonnás exportra lehet számítani.” Ugyanakkor a hazai állatállomány csökkenése miatt a húsipar a termeléshez szükséges alapanyag egy részét az EU más tagállamaiból kénytelen beszerezni. Míg a sertéshúsimport 2004 első negyedévében még alig haladta meg a 7000 tonnát, addig 2006 január–március között már csaknem 20 000 tonna volt. Ugyanebben az időszakban az élő sertés behozatala is csaknem háromszorosára növekedett: a 2005-ös 10-15 százalékhoz viszonyítva 2006-ban 20-25 százalékra nőtt a nem Magyarországon nevelt sertések aránya a hazai húsipari felvásárláson belül.
„Mint ahogy a fenti számok is tükrözik, a hazai húsipari cégek eredményessége szempontjából rendkívül fontos a sikeres kivitel, mivel a hazai piac alacsony árai miatt keletkező veszteségeket a cégek a sikeres exporttal tudják ellensúlyozni. Ugyanakkor az alapanyag-termelés jelenlegi helyzete (kevés és drága élő sertés) nem teszi lehetővé, hogy a sertéságazat a jelenlegi világpiaci versenyben megőrizze piaci pozícióit. A Hússzövetség tagjai szinte árral szemben az előre menekülés stratégiáját választották: folyamatos fejlesztésekkel próbálják javítani a hatékonyságot, növelik a termékek hozzáadott értékét. Így például a késztermékek minősége és választéka folyamatosan fejlődött az elmúlt években, annak ellenére, hogy a kíméletlen kereskedelmi árharc a húsipar minőség- és választékjavító törekvései ellen hat.”
Idén is folytatódott a hazai vágósertés-kínálat szűkülése: a KSH adatai szerint az ország sertésállománya 2006. augusztus elsején csaknem 4,1 millió volt (ez a világ sertésállományának 0,35 százaléka), az egy évvel korábbitól 3 százalékkal maradva el. „A hazai húsipar szereplői elsősorban azért hoznak be élő sertést, illetve húskészítmény-gyártási céllal sertéshúst, mert nincs elegendő magyar alapanyag, másrészt a kíméletlen kiskereskedelmi árharc nem teszi lehetővé, hogy a késztermékek árában a drágább hazai alapanyag árát érvényesíthessék. A kiskereskedelem árleszorító törekvéseit ráadásul az átlagos magyar fogyasztó rendkívüli árérzékenysége csak tovább erősíti. Le kell szögezni: a termelő és húsipari szereplő ármegállapodása kizárólag alku kérdése, alkué, melynek viszonyait a szabad piac tényezői szabják meg. A magyar húsipar akkor sem támadta a sertéstartókat, amikor az élő sertés ára 360 forint volt kilogrammonként. Tisztes piaci együttélésben – egymást tisztelve – tudomásul kell venni, hogy hol az egyik, hol a másik félnek kedvezőbb a pillanatnyi helyzete.”
