Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Sokkal rosszabb évünk lesz, mint szerettük volna, de sokkal jobb, mint az irigyeink szerették volna” – mondja Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok (MM) Zrt. vezérigazgatója. A cégnek a tavalyi 300 millió forint után idén 120–160 millió forint nyeresége lesz.
Három fő oka van annak, hogy a 100 milliós eredménynövelési terv nem teljesül. Az egyik a belvíz, amely miatt több mint ezer hektáron nem tudtak talajmunkát végezni, illetve semmilyen növényi kultúrát elvetni. „Ilyen nagyságrendű belvíz Mezőhegyes kétszáz éves történetében nem volt, emiatt körülbelül 670 millió forint árbevétel kiesett, azon túl, hogy a belvizes terület 70 millió forint mezei leltárveszteséget okozott.” Vízügyi szakemberek szerint ritkán fordul elő, hogy télen egyszerre magas mind a Duna, mind a Tisza vízállása, s emiatt a Kárpátok felől érkező vizek nem tudnak lefolyni. „Hiába vannak rendben a vízelvezető árkok, ezzel senki nem számolt.” A cég csatlakozni is kíván az Országgyűlés által a napokban megszavazott agrár kárenyhítési alaphoz. A másik ok a forint gyengülése. Az euróalapon felvett hitelek után fizetendő kamat és a tőketörlesztés jelentősen nőtt, ami pénzügyi veszteséget okozott. Tovább nehezítette a helyzetet az energiaárak csúcsokat megdöntő elszabadulása is, figyelemmel arra, hogy a cég évi másfél millió liter gázolajat használ fel. „Itt egy 5-10 forintos literenkénti árváltozás tízmilliókban mérhető hatást gyakorol a gazdálkodásra.” A harmadik ok, hogy a kormányzati intézkedések nyomán a munkabér és költségei megnőttek. A cégnél idén járulékok nélkül is 900 millió forint lesz az az összeg, amit a munkavállalóknak bérként kifizetnek – átlagosan 610 fővel számolva.
A társaság saját tőkéje a tavalyi mérleg szerinti nyereséggel 4,5 milliárd forintra nőtt, árbevétele 2005-ben 4,36 milliárd volt, idén pedig 4,7 milliárd lesz. Az EBITDA – a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés levonása előtti eredmény – 2004-ben 805 millió forint volt, tavaly 856 millió, idén pedig 800 millió lesz. A társaság eredményességével tehát alapvetően nincs gond. A tervezettnél kisebb nyereség nem veszélyezteti sem a gazdálkodást, sem a hitelek visszafizetését, a beruházásokat viszont visszafogják. Az öntözésfejlesztés terén a hosszú távú programokat és egyes gépfelújításokat átütemeznek, bizonyos jogszabályi kötelezettségen alapuló, a környezetvédelmet érintő beruházásokat azonban elvégeznek. Utóbbiakra példaként az EU-konform trágya- és növényvédőszer-tárolót említi Kun Mihály.
Az idei eredményt negatívan befolyásolja – a múlt évhez hasonlóan – a tejágazat tartós mélyrepülése is. Mezőhegyesen hosszú távon a hibridkukorica-vetőmag, a búza, az őszi káposztarepce termesztése jelent perspektívát. A cég stratégiájának része, hogy a hibridkukoricavetőmag-termesztés lesz a húzóágazat, különösen ha a köztermesztésben nem terjednek el a génmódosított vetőmagok. „Reméljük, hogy Magyarország Ausztriához hasonlóan zöld sziget marad a térségben e tekintetben. Ebben segíthet az együtt-termesztési, úgynevezett koegzisztenciatörvény megszületése is.” A repce termesztését idén megduplázták, 1424 hektárt vetettek belőle – előnyei mellett figyelemmel a biodízeligény kapcsán hosszú távúnak ígérkező konjunktúrára is.
Miután a második nemzeti fejlesztési tervben prioritást kapnak az agrárágazatnál a szervestrágya-elhelyezés beruházásai, stratégiájuk része az is, hogy 1100 férőhelyes szarvasmarhatelepükön a beruházásokkal ne csak a jelenlegi telepi technológiai szintet konzerválják, hanem a trágyatárolás része legyen egy új telepi technológiának. „Ennek kapcsán szeretnénk 1300–1500-ra megnövelni a tehénlétszámot is, bízva abban, hogy a két-három év alatt 600-700 milliós beruházással fejlesztett telepen sokkal kisebb költséggel, hatékonyabban termelünk. Abban is bízunk, hogy a tejágazatra szebb napok várnak. A beruházáshoz nem kívánunk hitelt felvenni, reméljük ugyanis, hogy a beruházási támogatás és a 310 millió forint körül képződő amortizáció fedezetet nyújt a tervek megvalósításához.”
