Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mezőgazdasági termelés 2006-ban várhatóan meghaladja a tavalyit, de a 2004-es rekordtól elmarad, emellett a bruttó termelés 3–5 százalékos, a hozzáadott érték 5–10 százalékos növekedésére számít prognózisában a Kopint-Datorg Rt. Az előrejelzés szerint az élelmiszeripar valószínűleg stagnál, miközben belső szerkezeti átalakulása folytatódik. A termelői jövedelmek ugyanakkor összességében emelkednek az idén, nem utolsósorban a támogatások növekedése nyomán. Néhány ágazat szereplőinek helyzete ugyan javul – mindenekelőtt a bőkezű támogatásokban részesített gabona- és iparinövény-termelőké –, az állattenyésztőké és a kertészeti ágazatban működőké azonban feltehetőleg nem vagy csak alig. A belföldi élelmiszerpiac bővülése az idén meghaladhatja az előző évit, 6–7 százalékos lehet. A hazai termelők és feldolgozók azonban e piacbővülésnek csak egy részét élvezhetik, annak jelentős hányada várhatóan ismét az importnak jut. Az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedését döntően az idényáras élelmiszerek áralakulása határozza meg. Az élelmiszerexportban és -importban a csatlakozás évéhez hasonló radikális átrendeződés 2006-ban már nem várható. A behozatal és a kivitel – miként 2005-ben is – csaknem azonos ütemben, de a tavalyinál talán kevésbé bővülhet, így az exporttöbblet kisebb növekedésére lehet számítani. A mezőgazdasági beruházások értéke várhatóan meghaladja a tavalyit, de nem éri el a 2003-as évi boom szintjét, a foglalkoztatottságban pedig lényeges csökkenés nem lesz.
Ami már biztos: az agrárszektorban a rekordtermést hozó 2004-es év után tavaly visszaesés következett be: a bruttó termelés 9,4 százalékkal, a hozzáadott érték 10,8 százalékkal csökkent. Mindez a növénytermesztést erősebben érintette, mint az évek óta zsugorodó állattenyésztést. A termékértékesítés is visszaesett: összességében 7,6 százalékkal, ezen belül az állati termékeké kevésbé. Leginkább a napraforgómag, a búza, a tojás és a gyümölcsök felvásárlása csökkent, előbbieké 20–25, utóbbiaké 43 százalékkal.
Ágazati bizonytalanságok
A gabona negyedét tavaly is intervencióra ajánlották fel, a sietve indított raktárépítési akció végül lehetővé tette a betárolást. A zöldség-gyümölcs ágazat versenyképessége az unió piacán elmarad a korábbi várakozásoktól. Az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatt a zöldség- és burgonyatermelés 20, a gyümölcstermelés 30, a bortermelés 40 százalékkal esett vissza tavaly. Folytatódott az állattenyésztés hanyatlása is: hiába emelkedtek az értékesítési árak, csökkentek a takarmányárak és javult a sertéstartás jövedelmezősége, a sertésállomány – mindenekelőtt a kisgazdaságokban – tovább apadt, az unió állatjóléti és környezetvédelmi követelményeinek teljesítéséhez szükséges beruházások ugyanis a telepek zöménél forráshiány miatt elmaradtak. Tavaly a feldolgozók gyakran a hazai vágósertés-kínálat elégtelensége miatt kényszerültek importra, főként Hollandiából, pedig az év nagy részében a hazai sertés némileg olcsóbb volt. A feldolgozás eközben fájdalmas strukturális átalakuláson megy keresztül, csődökkel, felszámolással, üzemek bezárásával és elbocsátásokkal. Mindez azonban végre az üzemhálózat-racionalizálás és -szakosítás kezdetét jelzi, enélkül a magyar húsipart nem lehet versenyképessé tenni. Az iparág stabilizálódása egy-két éven belül várható. A baromfieladások 15–20 százalékkal estek vissza a madárinfluenza hírére. A tejágazatban folytatódott a tehénállomány lassú csökkenése, szintén többnyire kisgazdaságok adták fel. A nyerstej felvásárlása 4 százalékkal esett vissza és hasonló mértékű lehetett a termelés csökkenése is. A csatlakozási tárgyalások során kapott – akkor kevesellt – nemzeti kvótának 90 százalékát sem tudta kihasználni a magyar tejágazat. A Magyarországon kevésbé jelentős vágómarha- és juhágazatot az uniós szabályozás átvétele – az állattenyésztés többi ágazatával szemben – a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozta. A marhatartás hosszabb termelési ciklusa miatt azonban az állomány növekedésére még várni kell, hiába mutatkozik jelentős kereslet a marhahús iránt. Az utóbbi években az állatfajok közül egyedül a juhok állománya növekedett, tavaly viszont már ez is stagnált. A nyájak azonban lassan koncentrálódnak, javítva az ágazat versenyképességét.
Négyszeresére nőtt a nyereség
Az agrárszektorban foglalkoztatottak létszáma mindenesetre lassan stabilizálódik: az alkalmazásban állók száma 2005-ben csak 2,9 százalékkal csökkent, az elmúlt években elsősorban a közepes méretű gazdaságok bővítették létszámukat. A mezőgazdasági beruházások 2005-ben 4,6 százalékkal növekedtek, a mezőgazdaság nyeresége pedig – a támogatások emelkedésének megfelelően – a 2004. évi 15 milliárd forintról 60 milliárdra nőtt és a támogatások további emelkedése következtében várhatóan idén is növekedni fog. A hitelállomány mintegy 15 százalékkal csökkent és kedvező, hogy nagyrészt már hosszú lejáratú kölcsönökből áll.
Az üzemi struktúra lassú átalakulása folytatódott, a legdinamikusabban a közepes méretű gazdaságok növekednek. A kisgazdaságok közül sokan felhagynak a termeléssel, elsősorban a sertés- és tehéntartók. Mindez az elengedhetetlen strukturális alkalmazkodás része, amelynek azonban a csatlakozás előtti években kellett volna megtörténnie. A mezőgazdasági termelői árak az előző két év szélsőséges áringadozásaival szemben 2005-ben viszonylag kiegyensúlyozottan alakultak – nem utolsósorban a közös agrárpolitika és az egységes piac hatására. Mind az értékesítési, mind az úgynevezett input-árak lényegében az előző év szintjén maradtak.
Az élelmiszerek fogyasztói árának növekedése 2005-ben mindössze 2,5 százalékos volt, így elmaradt az inflációtól. Az átlagos emelkedés 2004 derekától másfél éven át – a primőr zöldség-gyümölcs piacra érkezésének időszakától eltekintve – minden hónapban az infláció alatt maradt. A múlt év novembere azonban fordulatot hozott és 2006 elején az élelmiszerárak emelkedése már alaposan meghaladta az infláció átlagos szintjét.
Vegyes élelmiszer-ipari mérleg
A magyar élelmiszeripar zsugorodása 2005-ben is folytatódott: a termelés 4,4 százalékkal, az értékesítés 2 százalékkal esett. Az élelmiszer-kiskereskedelem eladásai a múlt év második negyedévétől – elsősorban a reáljövedelmek emelkedésének hatására – újra dinamikusan növekedtek, éves szinten 4,6 százalékkal. A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai mégis 3,4 százalékkal visszaestek, az import piaci részesedése pedig tovább nőtt.
Az élelmiszerexport a 2004-es 3,08 milliárd eurós szintet jelentősen meghaladva, elérte a 3,5 milliárd eurót. Az import 2004-es jelentős térfoglalása után 2005-ben a behozatal és a kivitel már csaknem azonos ütemben növekedett, 16,8, illetve 13,3 százalékkal. Az agrár-külkereskedelem egyenlege kismértékben javult, az exporttöbblet 1,17 milliárd eurót tett ki. A legnagyobb kiviteli többlet a hús, a gabona és a zöldség-gyümölcs árucsoportokban keletkezett. Erősen negatív volt az egyenleg ugyanakkor tejtermékekből, a kávé-tea-fűszer árucsoportból és az úgynevezett egyéb élelmiszerekből. Az egyenlegnövekedés az unión kívüli országokkal, elsősorban az Oroszországgal folytatott kereskedelemből származott. A visegrádi országokkal szemben viszont folytatódott az egyenleg romlása és élelmiszer-külkereskedelmünk ma már Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával szemben egyaránt deficites. Az import az előző évi 2 milliárd euróról 2,33 milliárdra bővült tavaly. Számottevően nőtt az élő állatok, a húsok és húskészítmények, a tejtermékek, a zöldség-gyümölcs és a dohánytermékek behozatala. Több esetben az import nem késztermék, hanem nyersanyag, amely a feldolgozóknál a drága vagy szűkös magyar árut helyettesíti, a húsipar mellett például a tartósítóipar számára. A behozatal legnagyobb tétele a zöldség-gyümölcs, amelynek már egyre kisebb hányada a Magyarországon nem termeszthető áru, például a déligyümölcs. Az élelmiszer-ipari export mérsékelt növekedése 2004-hez hasonlóan tavaly sem tudta ellensúlyozni a hazai piacon az importtal szemben elszenvedett veszteségeket. A hanyatlás oka többnyire a hazai nyersanyagtermelés gyenge versenyképessége, a dráguló alapanyag (gabona, zöldség, gyümölcs), illetve a feldolgozás strukturális problémái, például a húsipar esetében.
