Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés idén nyáron módosította a felsőoktatási törvényt, a köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, úgy vélve, sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját a módosított törvény azon rendelkezése, amely szerint a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács (gt) egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket. Az Ab soron kívüli, napokban meghozott határozatában helyt adott az aggálynak, határozata szerint a felsőoktatási autonómiába tartozó önkormányzati jogok szabad gyakorlásának megakadályozása a felsőoktatási intézmény önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését jelentheti, s a felsőoktatási autonómia sérelmét vonja maga után, ezért a módosított törvény vonatkozó része alkotmányellenes.
Velez Zoltán, a Szent István Egyetem (SZIE) gazdasági tanácsának elnöke fájlalja a döntést, amelynek következtében szerinte formális marad a gt-k munkája, hiszen nem lesznek a gazdálkodás terén erősebb pozícióik. A döntés következménye ugyanis, hogy az egyetemi vagyonnal való gazdálkodás teljes körű ellenőrzését, szabályozását nem végezhetik a gt-k, a szenátus döntését ugyanis a gt csak véleményezi és jelzéssel élhet a fenntartó felé.
Pedig az oktatás ügyét Velez szerint modernizálni kellene, átszabni a piacgazdaság feltételei szerint. Ebbe a rendszerbe illeszkedne az egyetemi gt-k szerepe is, mivel – hangsúlyozza – más az oktatási, tudományos és más a gazdálkodási kritérium. Ezeknek a feladatoknak a megosztására irányuló törekvést érinti nem éppen pozitívan az Ab döntése, előtérbe helyezve az egyetemi autonómiát az egyetemek versenyével szemben, miközben 72 intézmény több mint száz helyen képez hallgatókat és a SZIE gazdaságtudományi karára nem lehet államilag finanszírozott helyekre 130 pont fölötti eredménnyel hallgatókat felvenni, míg máshol 80 pont körüli eredménnyel finanszíroz helyeket az oktatásügy. Ez tarthatatlan, ha az állam valóban a piacképes tudást akarja finanszírozni, nem pedig a diplomagyárakat. A verseny egyre nagyobb, az EU-tagországok környezetünkben lévő egyetemei rövidesen megindítják támadásukat, hogy elszívják a tehetséges és fizetőképes jelentkezőket – hívja fel a figyelmet. Egy egyetem irányítása nem csak szakmapolitikai, kőkemény gazdasági kérdés is – érvel Velez, aki szerint újszerű lett volna a magyar felsőoktatásban a gt-k jogkörét kibővítő változtatás, hiszen ez a fajta kontroll eddig az egyetemek dolga volt. A gazdasági tanácsok esetében ezt részben az egyetemek oktatói állományán kívülre helyezte volna Magyar Bálint – az Ab által most megtorpedózott – koncepciója.
