A kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyi 4,8 millió hektoliternél 25 százalékkal kevesebb, 3,6 millió hektoliter körüli bor készülhet a becsült szőlőmennyiségből, illetve nem kizárt, hogy még annál is kevesebb – mondja lapunknak Urbán András. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli mennyiségű augusztusi esőtől elsősorban a korai fajták, de a középérésűek is felrepedtek, rothadni kezdtek, s bár ez a folyamat az elmúlt napok kellemes időjárása hatására megállt, a további terméscsökkenés azonban nem kizárt.
A piachoz képest az idei termelési érték megfelelő – évente 600 ezer hektoliter magyar bort sikerül eladni külföldre, belföldön pedig 3 millió hektoliter fogy el –, ám nagy a készlet. A HNT felmérése szerint a pincékben augusztus 15-én 3,1 millió hektoliternyi készlet volt, több a szokásosnál. Brüsszelben azonban még szeptemberben döntenek a magyar kérésről, amely 500 ezer hektoliter bor – ebből 400 ezer hektoliter asztali vagy tájbor és 100 ezer hektoliter minőségi bor – krízislepárlási támogatására vonatkozott. Más uniós országok – Franciaország, Olaszország és Görögország – több támogatást igénylő ügyében a pozitív döntés már megszületett, a spanyol kérés pedig szintén elbírálás alatt van. A támogatott országok nem kaptak annyit, amennyit kértek, de igényük is nagyobb volt: több millió hektoliterre vonatkozott. A támogatási kérelemhez csatolni kellett az asztali és a minőségi borok önköltségét is, Magyarországon az előbbieké több mint 70, utóbbiaké 90 forint körül volt literenként. Az eddigi jóváhagyások esetében Brüsszel literenként 60–65 forintnyi térítést fizetett a lepárlásért, a remények szerint a magyar borászok is körülbelül ennyire számíthatnak.
Ami az idei év minőségi kilátásait illeti, a szőlők két-két és fél héttel később értek, mivel az említett sok augusztusi eső és a kevesebb napfény és hő lassította a folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a korai fajtáknál, amelyek szürete már folyik – például Irsai Olivér, Csabagyöngye, Ezerjó, Rizlingszilváni – alacsonyabbak a mustfokok a szokásosnál, azaz 13,5,–16 közöttiek. A közepes és késői érésű fajták cukortartalma ugyanakkor szépen gyarapodhat az elmúlt napok kellemes időjárásának köszönhetően, a folytatásban csak reménykedni lehet. Az idei időjárási körülmények között mindenesetre a szokásosnál jóval drágábban tudtak csak termelni a termelők – teszi hozzá az előzőekhez Urbán –, többször kellett ugyanis a növényvédelmi munkákat végezni, ráadásul egyre drágább növényvédő szerekkel. Emellett több volt a talajmunka is, hiszen az ültetvényfelület jobban gyomosodott, mint általában.
A felvásárlási készség és a HNT eddigi árinformációi ugyanakkor nem biztatóak. Átlagszámok egyelőre nincsenek, mert ahány vidék, illetve fajta, annyiféle az ár is. A tavalyi – már év végén számítható – átlagár mindenesetre fehér szőlő esetében 35–45 forint között, a kék szőlőnél pedig 55–80 forint között alakult kilogrammonként. Ennél többet pedig eddig egyelőre az idén sem kínálnak a szőlőért. A problémát tehát a gabonásokkal ellentétben a borászok esetében nem a tárolás okozza – hiszen a tárolási kapacitások 9 millió hektoliter elhelyezésére elegendőek –, hanem az, hogy nincs az összes megtermelt szőlőre felvásárlási készség. Ez persze érthető, hiszen ha valakinek sok bora van a pincében, s piaci helyzete nem javult egy év alatt, nyilvánvalóan kevesebbet vásárol, mint tavaly.
Tóth Levente László