Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt év a magyar baromfiágazat szempontjából három részre osztható - vélik a szakemberek. Az első 3-4 hónap a rendkívüli bizonytalanság és kedvezőtlen döntések ideje volt a támogatások szempontjából. Ellensúlyozta azonban ezt az akkori - szeptember végéig tartó - kedvező piaci helyzet. A következő 4-5 hónap konszolidált volt, a megjelent rendeletek elfogadható szabályokat biztosítottak, s a kül- és belföldi piaci viszonyok továbbra is kedvezően alakultak. Július 1-jén 10 százalékkal növekedtek az európai uniós exportkvóták, emelkedett a belső fogyasztás is és a belföldi árak szilárdultak. Szeptember végén, október elején következett a harmadik, legrosszabb időszak. Ettől kezdve ugyanis az európai baromfifogyasztás stagnálása következtében a külpiac kedvezőtlenné vált, az árak rohamosan csökkenni kezdtek és ez kihatott a hazai forgalomra is. Az év végén már a megszokottnál nagyobb volt a raktárkészlet, a vámszabad területen lévő áruval együtt 2,5 ezer tonnára rúgott például az egész csirke mennyisége.
Tavaly a vágóbaromfi alapanyagának felvásárlása mintegy 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, azaz élősúlyban 453 ezer tonnára növekedett. Ezen belül ismét átlag feletti növekedés volt a pulykánál, s némileg meghaladta az előző évi volument a csirke felvásárlása is. Kevesebb volt viszont a kívánatosnál a liba, elmaradva a piaci igényektől is, s lényegesen több lett a mulardkacsa-termelés, szemben a pecsenyekacsa némi visszaesésével. Az összes baromfitermelésen belül - s ez a szakemberek szerint minden bizonnyal magyar sajátosság - a csirke aránya ismét 50 százalék alatt alakult. A terméktanács tagvállalatainak belföldi árukibocsátása ismét emelkedett tavaly, de az éven belüli hullámzás következtében éves szinten átlagosan csak 2,1 százalékkal. Ebben valószínűleg közrejátszott, hogy nem sikerült - a Baromfi Terméktanács (BTT) szakértői szerint az érvényben lévő jogszabályokkal nehéz is - gátat szabni az irreálisan alacsony árú importnak, ezen belül emlékezetes a mintegy 5 millió kilogrammot kitevő, kilogrammonként 20 forintos átlagáron lebonyolított liechtensteini csirkecomb-behozatal. Az import értéke különben is több mint ötven százalékkal, 24,6 millió dollárról 37,7 millió dollárra növekedett tavaly a korábbi évhez képest. A vágott baromfi kivitele ugyanakkor még 5 százalékkal sem haladta meg az előző évit. A végleges Kopint-Datorg-adatok szerint azonban a kivitel értéke még így is csaknem 400 millió dollár volt, szemben az egy évvel korábbi 345 millió dollárral, ami 16 százalékos növekedés. A többlet részben a mennyiség növekedéséből, illetve nagyobb részben az év nagy részére jellemző megemelkedett piaci árakból származott. Az ágazat árbevétele becslések szerint 20-25 százalékkal, 250 milliárd forintra emelkedett tavaly.
Idén az első negyedévre az ellentétek a jellemzők. Kedvező volt például az ágazat számára, hogy - összefüggésben a kétéves költségvetéssel - időben megismerte a szabályozókat, már az előző évben megjelentek a jogszabályok, igaz, meglehetősen sok pontatlansággal. A rendeletben fellelt hiányosságokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) májusig is csak részben korrigálta, s a kedvezőtlen tényezők voltak túlsúlyban az első negyedév egészét tekintve is. A belföldi piacon az úgynevezett kínai csirke mizéria miatt jelentősen romlottak értékesítési esélyek, annak ellenére, hogy ez már jó ideje lecsengett. Komoly problémát jelentett az első néhány hónapban, hogy megváltozott a támogatásokhoz való hozzáférés rendszere, pályázatokat kellett benyújtani. Egyes esetekben - a viszonylag kisebb összegű fajlagos támogatásoknál - az érintettek érzékelve a bürokratikus nehézségeket nem is kezdeményezték a támogatások igénybevételét, így ezek az összegek megmaradnak a költségvetésben.
Az év eleji indulási nehézségek ellenére az alapanyag-termelés, -felvásárlás lendülete - különösen az első két hónapban - tovább tartott. A vágóbaromfi mennyisége 2,1 százalékkal tovább növekedett, ezen belül a csirkéé 3,8, a pulykáé 9,3 százalékkal. Márciusban azonban a tavaly novemberi önkorlátozásra vonatkozó terméktanácsi intézkedés hatására 3 százalékkal csökkent a csirke termelése az előző év azonos időszakához képest. A terméktanács tagvállalatai az első negyedévben csaknem 10 százalékkal növelték belföldi értékesítésüket, átlag feletti volt a pecsenyekacsa, a csirke- és a pulykamell, illetve a kacsacomb forgalmazása. Annak ellenére történt ez így, hogy a belföldi nagykereskedelmi árak idén január-márciusban elmaradtak a tavalyi első negyedévi szinttől részben a „kínai csirke” ügye, részben a megnövekedett készletek, végül nem utolsósorban amiatt, hogy a hónapokon keresztül várt csirkeexport-támogatás megjelenése késett. Az exportszubvencióról csak áprilisban született döntés, amely nyomán összesen 290 millió forint támogatáshoz jutott baromfiágazat a fagyasztott egész csirke kiviteléhez, kivéve az EU piacait, a CEFTA-országokba 50, egyéb országokba pedig 80 forinthoz kilogrammonként (NAPI Gazdaság, 2002. április 16., 1-3. oldal). A támogatás csúszása is közrejátszott abban, hogy az első negyedévben - a külpiaci kereslet-visszaesés hatására - az export 10 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest. Elsősorban a csirke kivitele esett, 20,1 százalékkal, a pulyka viszont verhetetlen: exportja 5,8 százalékkal tovább növekedett. A pulykakivitel további bővülésének egyik motorja, hogy idén július 1-től az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás továbbfejlesztése kapcsán a baromfikvóta 120 ezer tonnára történő növelése mellett a vámmentes exportkvótát össze is vonta az EU (magyar felvetésre, a BTT kezdeményezésére). Így ez év közepétől már nem választják külön az összes kvótán belül a pulyka-, illetve például a csirkehúst, miként a többi baromfihús-féleséget sem, s nem lesz akadálya annak, hogy nőjön a kicsontozott pulykahús exportja az unióba (NAPI Gazdaság, 2002. május 14., 1-4. oldal).
