Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai során a megnyitott 30-ból eddig 24 fejezetet zárt le. Ezek közé tartozik a tavaly júniusban ideiglenesen lezárt környezetvédelemről szóló fejezet is, amellyel kapcsolatban már csupán technikai jellegű egyeztetések folynak, érdemi változtatások nem valószínűek. Az uniós szakértők jelenleg is vizsgálják a környezetvédelemhez kapcsolódó intézményrendszert, a jogalkotást és a jogérvényesítést, s tapasztalataikról várhatóan az európai bizottság őszi országjelentése ad majd számot.
Magyarország kilenc közösségi jogforrás alkalmazása alól kért mentességet, ezek egy részét azonban a tárgyalások előrehaladtával a hatástanulmányok és az EU-val folytatott egyeztetések eredményeként visszavonta. Így az ország csatlakozását követően négy esetben alkalmazza majd átmenetileg eltérésekkel a közösségi környezetvédelmi szabályokat.
Az egyik derogációs terület a csomagolási hulladékokról szóló irányelv, amely kapcsán Magyarország vállalta, hogy az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékának - ezen belül az üveg és műanyag csomagolóanyag-fajták hulladékának legalább 15 százalékának - újrahasznosítását megoldja 2005 végéig. Az újrahasznosításra az államnak és az önkormányzatoknak számítások szerint 10-12 milliárd forintot kell költeniük. Ezen irányelv teljesítésének egyik kritikus pontja lehet a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, ehhez elsősorban technikai fejlesztések, illetve a jelenlegi apparátus megerősítése szükséges. A veszélyes hulladékok égetéséről szóló irányelv alól Magyarország 2005 nyaráig kapott átmeneti mentességet, itt a végrehajtás a kórházak veszélyes hulladékának égetésére koncentrálódik. A fejlesztésekre az államnak több milliárd forintot kell költenie.
A települések szennyvízelvezetéséről és -tisztításáról szóló irányelvnél az úgynevezett érzékeny területek esetében 2008, a 15 ezer lakosúnál nagyobb agglomerációk esetében 2010, míg a 2 ezer és 15 ezer lakos közötti területek esetében 2015 végéig kapott Magyarország átmeneti mentességet. Az előzetes számítások szerint a végrehajtáshoz legalább 800 milliárd forintra van szükség.
A nagy - 50 megawattóra teljesítmény feletti - tüzelőberendezések által kibocsátott egyes légszennyező anyagok korlátozásáról szóló irányelv esetében a már meglévő berendezésekre vonatkozóan 2004 végéig kapott az ország haladékot. Egy 1998-as kormányrendelet értelmében ezeket a fejlesztéseket az érintett társaságoknak a meghatározott időpontig el kell végezniük.
A fentieken kívül voltak olyan mentességi esetnek nem minősíthető, de haladékot adó irányelvek is, melyekre nem kellett Magyarországnak „alkudnia”, mivel ezeket nemcsak a csatlakozó országoknak, hanem a tagállamoknak is csak a magyar csatlakozás feltételezett időpontja után kell végrehajtaniuk. Így például az EU 1999-es, a hulladéklerakókról szóló irányelvét 2009-ig, az integrált szennyezés megelőzését és csökkentését pedig 2007. október végéig kell teljesíteni. Az ivóvízminőségéről 2001-ben elfogadott kormányrendelet 2009 végéig elérendő EU-megfelelést irányoz elő, ez a vonatkozó irányelv szerint a megengedett határidőkön belül van.
B. A.
