A borbírálati rendszer valamiben biztosan változik, mégpedig a versenyeken használatos pontozásban. Magyarországon ugyanis a borok pontozása többnyire 20 pontos bírálati lapon történik, de lassan átállnak a nemzetközi borversenyeken használatos úgynevezett pozitív 100 pontos bírálati lapra. A 100 pontos skálán a zsűri pontosabban meg tudja határozni a bor pontértékét, mivel részletesebben kell értékelni annak tulajdonságait. A borbírálati rendszer ugyanakkor többfelé bontható, egyik része például a készletellenőrző körút, egy másik pedig az inkább ismert versenyszerű kóstolás. Míg az előbbinél nincs pontozás, utóbbinál meg kell tudni állapítani a bor melyik tulajdonsága hány pontot ér.
A versenyeken a borok ajánlólevelet kaphatnak, amelyek a piacon sokat számítanak, így nagy e viadalok szerepe a borászatban, és az „ingyen reklámot” egyre inkább igyekeznek kiaknázni a termelők. A versenyek különböző szintűek, a hegyközségitől az országosig, s az évente megrendezendő országos borverseny iránt évről évre nő az érdeklődés: az utóbbi években megduplázódott a beküldött borminták száma. A cél az, hogy a versengés nemzetközivé nőjön, ehhez azonban még hiányzik a magasabb szintű marketing. Több kísérő rendezvényre, borkóstolóra lenne szükség például, nem beszélve a nemzetközi borlicenccel rendelkező bírálókról. A Vinagorának köszönhetően egyébként nemzetközi borversenyt is rendeznek Magyarországon, kétévente, a Foodapest keretében. Az utóbbi időben a nemzetközi versenyek jelentősége is megnőtt a bővülő nemzetközi kínálat miatt. A borversenyeket minden ország igyekszik egyre színvonalasabbá tenni. Megszabják a feltételeket, a borok hőmérsékletét, a poharak alakját, az eredmények összehasonlíthatóságát, a bizottság összetételét. Az általában héttagú zsűriből például hat főnek különböző nemzetiségűnek kell lennie.
Vajda András
Vajda András