Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az intézményes keretek közt működtetett környezettudatos vállalatok (ISO 14 001 és EMAS szerint tanúsított cégek) száma csaknem 300, s évente újabb 80 cég jelzi környezetközpontú irányítási rendszerének (KIR) szabvány szerinti működtetését. De miért éri meg foglalkozni a környezetvédelemmel?
A környezettudatos működés nem kimondottan etikai alapokon nyugszik. Az elkötelezettséget inkább a hatóságoknak való megfelelés és különböző gazdasági érdekek határozzák meg, mint például a szigorodó kibocsátási határértékek, a bankszféra hitelnyújtási preferenciája a környezetvédelem mellett vagy a környezeti felelősségbiztosítás közeledő bevezetése. Nem utolsósorban a civil szervezetek, a fogyasztók is egyre inkább megkívánják a cégektől a környezettudatos működést, a vállalatok pedig egyre inkább felismerik, hogy ha türelmesek, a környezetvédelem költségei pénzt is hozhatnak a „konyhára”. Így a korábbi ezirányú ráfordítás nem fölösleges költség, hanem jól megtérülő beruházás is lehet, vagyis a kiadások idővel többszörösen kifizetődnek.
A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM Hungária) korábban felmérést kezdeményezett a Magyarországon működő termelő vállalatok körében a környezettudatos vállalatirányítás pontos helyzetéről. Ennek során 344 céget választott ki ágazatilag, nagyság szerint és területileg is reprezentatívan, majd negyven, ISO 14 001 szerint tanúsított cégből álló csoportot képezett. A felmérés kimutatta, hogy a szabványosított KIR-rel rendelkező vállalatok lényegesen jobb eredményt értek el, mint a teljes mintában szereplők, s arra is fény derült, hogy miben látják a vállalatok a környezettudatos vállalatvezetés előnyeit.
Az első helyre a gazdasági okok kerültek. A kisebb energia- és erőforrás-felhasználás, az újrahasznosítás, az ezzel együtt járó kevesebb környezeti bírság és alacsonyabb ártalmatlanítási költség környezeti megtakarításokat eredményez. A hatósági kapcsolatok kerültek a második legfontosabb kategóriába, ugyanis közeleg az idő, amikor a hatóságok értékelik majd az önkéntes környezetvédelmet, ezáltal pedig növekszik a támogatásokhoz, kedvezményes forrásokhoz való hozzájutás esélye. A harmadik legfontosabb szempont a közbeszerzések ügye volt, mivel a közintézmények és nagyvállalatok egyre inkább előnyben részesítik azon beszállítóikat, akik bizonyítani tudják környezettudatosságukat, s könnyen kiszorulhat a piacról, aki hátra marad.
Mathias Anna,
Környezettudatos
Vállalatirányítási Egyesület
(KÖVET-INEM Hungária)
