Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A sertéságazat mai helyzetében, amikor 340 ezer tenyészkoca termel az országban, feltétlenül szükséges lenne újragondolni a tenyészállományok minőségi cseréjét - véli Horváth Ernő, az ISV Hústermelést Szervező Rt. vezérigazgatója. A szakember emlékeztet arra, hogy a minőségi tenyészállatok beállítását az elmúlt két év gyakorlata nagymértékben hátráltatta. A vásárló telep részéről ugyanis az állami támogatás előfeltételévé tették a „négyesmentes” állategészségügyi státust, azaz a telepnek brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől és PRRS-től mentesnek kell lennie.
Horváth szerint fenti kocalétszám mellett szakmai szempontból évente 80-100 ezer minőségi tenyészállatot kellene cserélni, ezzel szemben a támogatás elmúlt két évre vonatkozó megváltozása miatt mindössze 35-40 ezer tenyészkoca-süldő került a tenyésztésbe, ebben az évben még 20 ezer sem. Az árutermelő telepek tehát nem vásárolnak tenyészkocasüldőt akkor, ha nem kapnak állami támogatást. Ezt igazolja az idei év is, az első háromnegyed évben ugyanis annak ellenére, hogy a sertésfelvásárlási árak a dániai árak szintjére - esetleg azok fölé - emelkedtek, az árutermelő telepek 50 százalékkal kevesebb tenyészkocasüldőt vásároltak, mint a korábbi években, amikor ez a terület állami oldalról támogatott volt.
A „négyesmentes” korlátozás megszűnésével ugyanakkor jelentősen javulnának a minőségi árutermelés genetikai alapjai, s további gyors előrehaladást lehetne elérni a telepek Aujeszky-mentesítésében is. Annál is inkább, mert számos árutermelő nagyüzem közel áll ahhoz, hogy „négyesmentessé” nyilváníthassák, de jelenleg még rendelkezik olyan idős, Aujeszky-betegségre nézve szerológiailag pozitív tenyészkocákkal, amelyeket lecserélhetne kiváló genetikájú, „négyesmentes” telepről származó tenyészkocasüldőkkel.
A magyar sertéstenyésztők 70-75 százalékát képviselő hibridsertés-tenyésztőket (ISV-Pannonhibrid, Kahyb, Hungahib) hátrányosan érinti az a megkülönböztetés is, hogy nem kapnak ártámogatást a csúcsgenetikát képviselő import tenyészállatok beszerzéséhez. Azt az előírást pedig végképp nem tudják betartani, hogy a vérfrissítésre megvásárolt tenyészsertések után csak a második generációt tekinthetik a saját hibridjükhöz tartozónak és csak az ezután megszületett szaporulatot értékesíthetik tenyészállatként. A tenyésztők ugyanakkor - tekintettel a magyar hibrideknek a hazai tenyésztésben betöltött szerepére - fontosnak tartják, hogy az import tenyészállatok támogatását az csúcsgenetikát képviselő apaállatok és szaporítóanyag import útján történő beszerzése esetén a hazai besorolású hibridek is megkaphassák. Ez a kérdés nemcsak a hibridsertést előállító három társaságot érinti, hanem a hozzájuk tartozó - többségükben magánkézben lévő - törzs- és ellenőrzött tenyészeteket is.
Fentiekhez hasonló a helyzet a tenyészállatok exportjánál is, azaz a három magyar hibridtenyésztő-szervezet által, illetve partnergazdaságaik törzstenyészetében előállított tenyészkocasüldők és tenyészkansüldők nem részesülnek exporttámogatásban. A jövőben remélhetőleg ez a helyzet is megváltozik. Közép- és Kelet-Európa kevésbé fizetőképes régióiban is jelentős érdeklődés van a jó minőségű magyar tenyészsertések iránt, tehát a támogatással jelentősen lehetne növelni a kivitelt.
L. L.
