A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint tavaly mintegy 240-260 ezer tonna gyorsfagyasztott terméket állítottak elő Magyarországon, 8-9 százalékkal többet, mint az előző évben. Ez nagyjából megfelel a Magyar Hűtőipari Szövetség előrejelzésének is (NAPI Gazdaság, 2000. december 29., 3. oldal). A gyorsfagyasztott termékek belföldi fogyasztása az FVM szerint 4,4 százalékkal nőtt tavaly, a zöldség- és gyümölcsexport mennyisége azonban mintegy 4 százalékkal csökkent.
A fagyasztott zöldségek közül csupán az édespaprika kivitele növekedett jelentősebben. Bár a csemegekukorica kivitele alig hét tonnával változott, mégis több mint kétmillió dollárral kevesebb bevétel adódott belőle tavaly, mint egy évvel korábban. Az összességében 9 százalékos exportérték-csökkenésben persze az euró árfolyamának változása is lényeges negatív tényező volt - miként a magyar agrárkivitel egésze esetében. A fagyasztott gyümölcsök exportja is általában csökkent 1999-hez képest, kisebb növekedés a meggynél volt.
Az ágazat termelésének mintegy 70 százalékát exportálja. A hűtőipari termékek többsége az Európai Unióba kerül, de bejáratott piacok vannak a déli szomszédoknál, a Közel-Keleten, s az áruk eljutnak Dél-Afrikába és Japánba is. A legnagyobb piac Németország, Hollandia és Nagy-Britannia. Németország a kivitel harmadát vásárolja meg, ennek áruszerkezete viszonylag állandó: csemegekukorica, zöldborsó, paradicsom, paprika, keverékek, málna, meggy és ribiszke. A teljes hűtőipari export lényegében az átlagosan 80 százalékos arányú zöldségekre és a 20 százalékos részesedésű gyümölcsökre korlátozódik. A zöldségek közül a csemegekukorica és a zöldborsó a legnagyobb mennyiségben exportált termék, a félkész- és készételexport a lassú növekedés ellenére sem nevezhető számottevőnek.
B. A.-L. L.
Tóth Levente László
Bakonyi Attila