A biotermékek termelése az Európai Unió országaiban évi 20 százalékkal növekszik, a teljes élelmiszer-kereskedelemben elért részesedésük pedig országonként különböző mértékben emelkedik, 2005-re elérheti az 5–10 százalékot is – derül ki a genfi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) még a BSE botrány előtt készült elemzéséből. A bio módon megművelt földterületek nagysága 1998 és 2000 között csaknem 900 ezer hektárral, 3,5 millió hektárra emelkedett, míg a biogazdaságok száma 1992 óta megduplázódott, ma már meghaladja a 105 ezret az EU-ban.
A tavaly őszi adatok szerint az uniós országok közül a legnagyobb bio módon megművelt területtel – csaknem 1 millió hektárral – Olaszország rendelkezik, a második helyre az elmúlt két év gyorsütemű fejlődésével, több mint megduplázódásával, az Egyesült Királyság került. A harmadik helyezett Németországban ma mintegy 450 ezer hektárt – a teljes földterület két és fél százalékát – művelik meg bio módon, s a biogazdaságok száma eléri a 10,4 ezret.
Az ökológiai művelésbe vont területek dinamikus növekedése ellenére úgy tűnik, hogy a termelés mennyisége bizonyos országokban s bizonyos termékek esetében még nem tud lépést tartani a kereslet növekedésével. Így Németországban elsősorban kenyérgabonából, sörárpából, tojásból, tejtermékekből és sertéshúsból haladja meg a kereslet a hazai termelést, s a többletigényeket importból kell fedezni. Mára Franciaország is biotermék-importőrré vált, jóllehet az 1980-as években még vezető nemzetnek számított a bio-élelmiszerek előállításában. Az import aránya Nagy-Britanniában is 70 százalék, jóllehet az elmúlt két évben a szigetországban emelkedett a leggyorsabb ütemben a bioterületek nagysága.
A német szupermarketek teljes élelmiszer-forgalmában a biotermékek aránya ma 3-4 százalék között van. Egy-egy termék vagy termékcsoport bevezetése rendszerint csak akkor sikeres, ha az adott cég menedzsmentje teljesen magáénak vallja a biotermékek értékesítésének koncepcióját, s erről a középvezetőket is képes meggyőzni. Ha ez nem sikerül – mint ahogyan az a bio hústermékek esetében a német Rewénél történt –, kikerül az áru az üzlethálózat választékából.
Matthias Horx frankfurti jövőkutató szerint 2020-ig a hagyományos fogyasztói célcsoportok úgynevezett stíluscsoportokká bomlanak le, például vidéken lakókra, otthon dolgozó nőkre, üzletemberekre, idősekre, ,,luxusaszkétákra". Az átlagos életkor tovább nő, ami a nagyobb egészségtudatnak, az időskori sporttevékenység elterjedésének lesz köszönhető, s az egészség megőrzése nemcsak a betegségek gyógyszerekkel való leküzdését, hanem azok megelőzését s ennek keretében a speciális élelmiszerek iránti kereslet növekedését is jelenti. Mindez alátámaszthatja azon véleményt, hogy a bio módon előállított élelmiszereknek a teljes élelmiszer-fogyasztáson belüli aránya a fejlett országokban 2010-ben elérheti akár a 20 százalékot is.
A ,,bio" szó kezdetben sok országban az egészségtudat és a környezeti szempontok összekapcsolódását jelentette, mára viszont már a legjobb szakácsok támogatását is élvező életstílussá vált. Sikerült olyan új rétegeket megnyerni a minőségi élelmiszerek vásárlásának és élvezetének, amelyek vásárlási döntéseiben az élvezet és az életöröm számít fő motívumnak, s az ár már nem játszik fontos szerepet. Olyan országokban, mint Nagy-Britannia, ahol a lakosság a BSE-botrány és a génkezelésről folytatott viták révén viszonylag későn vált érzékennyé, még erőteljesebb az áru egészséges jellegének jelentősége, mint a biotermékek iránti keresletet motiváló tényező. A nürnbergi GfK fogyasztáskutató intézet e tárgyú tavalyi felmérése szerint a lakosság 62 százaléka még az árat határozta meg legfőbb vásárlási tényezőként, de a megkérdezettek 30 százalékát így is potenciális biotermék-fogyasztónak tekintik a kutatók.
Juhász Imre
Juhász Imre