Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Még mindig egyeztetés alatt áll az Országgyűlés által tavaly december 19-én elfogadott mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény végrehajtási rendelete. A jogszabály szerint azok a szövetkezetek, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, kötelesek visszavásárolni az alanyi jogú kívül álló üzletrész-tulajdonosok üzletrészeit a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken. A törvény azokra a szövetkezetekre vonatkozik, amelyeket a hatálybalépéskor, azaz idén január 1-jén még nem töröltek a cégnyilvántartásból, tehát a végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt álló szervezeteknek is ki kell fizetniük a külső üzletrészeseket. Ehhez az állam az ÁPV Rt.-n keresztül anyagi segítséget nyújt, amit a szövetkezetnek egy éven belül vissza kell fizetniük, kamatok nélkül. Az államot a kifizetett vételár erejéig a szövetkezet vagyonán zálogjog illeti meg.
Az alanyi jogú üzletrészeseket 2001. július 1-jéig, a vagyonnevesítéskor még tagokként nyilvántartottakat, de 1999 decemberéig kilépetteket pedig 2002. július 1-jéig kell a szövetkezeteknek kifizetni. A vásárlással külső üzletrészesekké lett tulajdonosokat viszont nem kötelező kifizetni. A névértéken történő kifizetések után a külső üzletrész-tulajdonosoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ez csak akkor áll fenn, amennyiben efelett többletvagyonhoz jutnak.
A mezőgazdasági hitelezés kockázatos üzletág, ezért csak azok a pénzintézetek foglalkoznak jelenleg is nagyarányú agrárfinanszírozással, amelyek jó kapcsolatokkal rendelkeznek, így állami és viszontgaranciákat tudtak bevonni hitelezési gyakorlatukba. Lapunk felmérése szerint a magyarországi bankok az elmúlt egy-két évben még e garanciák ellenére is csökkentették az agrárágazat számára igénybe vehető hitellehetőségeiket, a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak kifizetéséről szóló törvény pedig újabb változásokat hozhat agrárhitelezési politikájukban. A mezőgazdasági hitelállomány fele, mintegy 135 milliárd forint terheli a szövetkezeteket, valamint a tulajdonukban lévő társaságokat. A Magyar Bankszövetség állásfoglalása szerint ha a törvényt jelenlegi formájában hajtják végre, a pénzintézetek felülvizsgálják a szövetkezetekkel szembeni követeléseiket, s ezek túlnyomó részét kénytelenek lesznek a visszafizetési kockázat növekedése miatt kétesnek vagy rossznak minősíteni és lejárttá tenni (NAPI Gazdaság, 2000. december 13., 4. oldal).
Az egyik legnagyobb hazai agrárhitelező, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) Rt. 1987 óta foglalkozik a szektor éven belüli és éven túli forint-, illetve devizahitelezésével. A K&H-nál is csökkent valamelyest az elmúlt években az agrárfinanszírozás mértéke, három évvel ezelőtt még az összbanki kihelyezések mintegy 25 százalékát kapta az ágazat, ma - a mezőgazdaság ciklikusságát figyelembe véve - 14-17 százalék közötti ez az arány. Összességében a K&H az agrárium, s ezen belül a szövetkezetek mintegy 20 százalékát finanszírozza, összes agrárhitel-állománya lapunk becslése szerint 50 milliárd forint feletti. Az éven belüli hitelek esetében az agrárkölcsönöket főleg termelésfinanszírozásra - 40 százalékos állami kamattámogatással -, valamint közraktárjegy fedezete mellett adják, az éven túli finanszírozási fomákon belül pedig leginkább fejlesztési, tőkepótló és kibontakozási hiteleket nyújtanak. A külső üzletrészesekről szóló törvény végrehajtásával a szövetkezetek kölcsönzési kockázata megemelkedett, s ezért a K&H jelenleg minden egyes társaság hitelképességét felülvizsgálja, ennek függvényében dönti el, hogy mi lenne a bank számára a legkedvezőbb megoldás. A visszafizetési kockázat csökkentése érdekében vagy szorgalmazzák a minél előbbi kifizetést, vagy újabb biztosítékot kérnek, de - egyes társaságok esetében - akár kezdeményezik a felszámolási eljárás megindítását is.
Az ABN Amro Bank Rt. agrárügyfeleinek hitelállománya mintegy 25 milliárd forint, ebből a szövetkezeteké 9 milliárd forintra tehető. A pénzintézet már a kezdetektől foglalkozik az ágazat hitelezésével, minden típusú támogatott hitelt nyújt. Az éven belüli konstrukciók között közraktárjegy fedezete melletti és állami mezőgazdasági hitelt, kezességvállalással, az éven túliak között - tőkepótló - forgóeszközhiteleket, valamint éven túli beruházási kölcsönt.
A Budapest Bank Rt. is komoly agrárhitelező, portfóliójában mintegy 15 százalékot tesznek ki a mezőgazdaság számára nyújtott hitelek. A szövetkezetekkel és más agrártársaságokkal kötött hitelszerződések kiadásában nem terveznek változást. Minden egyes szövetkezet hitelképességét külön megvizsgálják, kíváncsiak ugyanis, hogy a külső üzletrészesek kifizetése után hogyan változott a vagyoni helyzetük. Csak akkor tervezik a hitelezés feltételeinek, futamidejének változtatását, ha a szövetkezetek az üzletrészesek kifizetéséhez ingatlanokat, berendezéseket vagy esetleg egész üzletágakat értékesítenek. Azokat a szövetkezeteket viszont, amelyek a kifizetések után is hitelképesek maradnak, a korábbinál jobb feltételekkel tudják majd hitelezni.
A Raiffeisen Unicbank Rt. agrárszektorban nyújtott hiteleinek aránya a mezőgazdasági csúcsidőszakban a mérlegfőösszeg 7-8 százalékát teszi ki. A bank agrárhiteleinek túlnyomó részét integrátori, illetve államilag támogatott konstrukciók keretében adja, így ezek kockázata alacsony szinten tartható. A teljes agrárportfólión belül a szövetkezetek számára nyújtott hitelek 20-25 százalékot tesznek ki, ezeket a bank folyamatosan ellenőrzi. A pénzintézet már a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvény tervezetének megjelenése után, tavaly ősszel szigorította szövetkezeti hitelezési gyakorlatát, de a törvény életbelépésével ismét felülvizsgálja szóban forgó hiteleit.
A Daewoo Bank Magyarország Rt. csökkentette az elmúlt két évben mezőgazdasági hiteleit, jelenleg agrárhitelállománya 2,5 milliárd forint, ami a teljes portfólió 5-10 százalékát jelenti. A termelési, tőkepótló és beruházási agrárhiteleiknek csupán töredékét alkotják a szövetkezetek számára nyújtott kölcsönök. A szövetkezetekkel szembeni követeléseik behajtásának érdekében a bankszövetség által felvázolt lehetőségeket tartják irányadónak, úgy mint a céltartalékképzés, az állami garancia beváltásának kezdeményezése, a hitelek fedezetéül szolgáló vagyonelemek zálogjogának érvényesítése, végső esetben pedig felszámolási eljárás kezdeményezése.
A Konzumbank Rt. teljes vállalkozói hitelállományának mintegy 2 százalékát teszik ki a rövid és hosszú lejáratú agrárfinanszírozási hitelek. Az agrárhitel-állományon belül 0,3 milliárd forint alatt van a szövetkezetek részére nyújtott hitel, ezek esetében egyedi hitelezési eljárást alkalmaznak. Az Inter-Európa Bank Rt. agrárhitel-állománya - az élelmiszer-ipari és integrátori hitelekkel együtt - 18 milliárd forint, aminek csupán egy százalékát alkotják a szövetkezeti hitelek. Az üzletrész-törvényből eredő banki intézkedéseiket - más pénzintézetekkel egyeztetve - ügyfelenként határozzák meg. A CIB Bank Rt. vállalati hitelállománya tavaly - előzetes összegzésük alapján - 488 milliárd forint volt, ebből azonban csak kis súlyt képviselnek a szövetkezeteknek adott kölcsönök. A CIB minden esetben egyedileg vizsgálja meg a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetésének várható hatását az adott szövetkezet gazdálkodására s ennek függvényében alakítja át hitelfeltételeit. Az OTP Bank Rt. több mint 300 milliárd forintos vállalkozói hitelállományából 3 százalék körülire tehető a szövetkezetek hitelállománya. A hitelképeség-vizsgálat során - amelynek újbóli lefolytatásáról a szövetkezeteknél érdeklődésünkre nem nyilatkoztak - a bank felméri ügyfelei vagyoni, illetve tőkehelyzetét, ennek várható alakulását, valamint előzetesen elemzi a vállalkozások jövedelemtermelő képességét. Az alapítása óta agrárhitelező BNP-Dresdner Bank Hungária Rt. jelenlegi mezőgazdasági hitelállományát jelentéktelennek nevezte, bár agrárhitelezési aránya két évvel ezelőtt még 10 százalék körüli volt. A bank a nagy francia élelmiszer-feldolgozó vállalatok támogatásával kapcsolódik az agrárszektor finanszírozásához, kondícióinak kialakítása viszont egyedi módon, a szezonalitást figyelembe véve történik. A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. két éve még foglalkozott agrárhitelezéssel, zálogjoggal forgóeszköz és beruházási hitelt nyújtott mezőgazdasági szövetkezeteknek, de a múlt évtől már csak magánszemélyeknek nyújt termőföldvásárláshoz általános jelzáloghitelt. Ezek 5-15 éves futamidejűek, 15,8 százalékos kamatokkal. Az ING Bank Rt. az elmúlt években történt üzletistratégia-váltás következtében jelenleg nem foglalkozik agrárhitelezéssel, még meglévő mezőgazdasági hitelei kifutóban vannak. Az Országos Takarékszövetkezeti Bank részéről csak lapzártánk utánra ígértek tájékoztatást a témában.
Domokos Erika
